Köszönet...

Köszönet a design kódjáért a BlogTAGS c. weboldalnak!

 
Panda napló

Benne vagyok a Híradóban!

Heti összefoglaló #1 09.25. - 10.01..

Sziasztok! Mivel már jó pár napja nem írtam a napjaimról, szerettem volna egy kis összefoglalót az elmúlt hetemről. Az időhiány miatt valószínű, hogy így lesznek majd a blogos bejegyzések, ha nem történik semmi extra dolog. 

Hétfőn borzalmas napom volt, mert kaptam egy egyest a biosz dogámra, amit egyébként tökre jól megtanultam, és nem igazán értettem, miért lett ilyen rossz. De ez volt még csak a java! Délután jött a két plusz tesi óra, amin nem a megszokott tanárral voltunk, hanem egy olyannal, akivel nem éppen szimpatizálunk. Legalább is én nem. Egyfolytában szívta a vérem, és mindig rajtam tartotta a szemét. A korona, erre az egész napra egy jó kis labda volt, ami úgy eltalálta a fejem, hogy hanyatt estem miatta. Bár azon nevettem, még is ez volt a legrosszabb mindközül.

A keddem már sokkal jobb volt, hiszen az első négyes matek dolgozatomat kaptam ki. Pontosan dolgozat előtti napon értettem meg az anyagot, hála a külön matektanáromnak!  

Szerdán kikaptuk a töri dolgozatunkat, ami nekem négyes lett, Jamnek pedig ötös. Ebben az volt a bökkenő (a jegyet most figyelmen kívül hagyva), hogy a tanár azt mondta nekem, nem ártana kicsit jobban felzárkóznom Jam mellé. Őt már nem félti, mert „ráérzett a tanulás ízére”, de iparkodjak jobban, ha emelt szintezni akarok. Elismerem, hogy eddig még nem járatódtak be az agytekervényeim olyan jól, és hogy jobban oda kéne tennem magam, de Jamnek pont azért lett ötös, mert az első feladatot én jobban tudtam, mint ő. Csupán két pont volt a különbség a dogáink között. Ez ilyenkor annyira bosszantó…

Csütörtökön a töri tanárom szervezésével a Jurányi Színházba mentünk megnézni  A megtorlás napja c. előadást, ami pont az ilyen tinédzsereket szólítja meg, mint amilyenek mi vagyunk. Egy megtörtént esemény alapján ezt színpadi produkcióra írták, és így adták elő Elliot Rodger életét. A legviccesebb pillanat az volt, mikor a tanárnő mondta csak így mellékesen, hogy „Amúgy benne leszünk a Híradóba, ne ijedjünk meg a kameráktól!” Hát kösz. ^^” És valóban így is lett. Ezen a linken (http://rtl.hu/most/hirek/rtl-hirado-esti-kiadas-2017-09-29) vissza lehet nézni az adást, ami olyan 44:30 percnél kezdődik. Én is látható vagyok rajta, bár nem tudom, hányan ismernétek fel.

Pénteken a suliban még az előző napi fáradalmakat pihentem ki, mert este tizenegy körül értünk haza, és jól esett végre az ágyamra ledőlni, és nem gondolni a tanulásra sem. Bekapcsoltam a számítógépem, és néztem az AHS elmaradt részeit, miközben a szekrényben talált tacho chipset és egy sajtos szószt ettem hozzá. Akkor még nem volt semmi baj, jól is esett, de olyan kellemetlen érzésre keltem hajnali kettőkor, hogy azt leírni nem tudom. Járkáltam fel-le a lakásban, émelyegtem, majd leültem a nappaliba, és elkezdtem tévét nézni, mert aludni sem nem tudtam a fájdalomtól. Anya is ott ült mellettem, kicsit a kelleténél jobban megijesztettem a remegésemmel és a hányingeremmel, de egy alapos vizsgálat után (lázmérés, vérnyomásmérés) kiderült, hogy gyomorrontásom lehetett amiatt a szutyok miatt, amit megettem délután. Pedig direkt ellenőriztem a szavatossági idejét is, de hiába! Egészen háromnegyed hatig fent voltam, mert égett a gyomrom, de közben lefoglaltam magam a filmnézéssel, és így két darabot (az egyik címe a Védelmező, a másikra már nem emlékszem) meg is tudtam nézni. Másnapra olyan voltam, mint akit fejbe vágtak, és gyenge is voltam, mint a harmat, de már javulgattam.

Szombaton kihagytam a kötelező ledolgozós sulis napot, ami egyébként egy előadás lett volna a közelben lévő művelődési házban, és délelőtt anyáékkal elmentünk a mamához. Segítettünk a házi munkákban, és késő délután jöttünk csak haza.

A legszebb napom az még is a vasárnap volt, mert a gyomrom helyre jött, és már bátrabban tudtam enni, mint az elmúlt két napban. Segítettem az itthoni munkálatokban, kicsit ki is takarítottam a szobámat, majd ezt követően megkértem anyáékat, hogy menjünk el a volt lakhelyükhöz, és mutassák be a helyet. Semmi különös nem volt egyébként magában a lakásban, de maga az a tény, hogy olyan szép és elhagyatottabb helyen laktak, már elég volt számomra. Ezután elmentünk a közelben lévő Cziráky-kastélyhoz, és idegenvezető nélkül jártuk végig a bejárható részeket. A kastély 1966 óta átalakítás alatt van, de jó sok mindent láthattunk így is belőle. Lementünk a korom sötét pincébe, ahol a telefonomon a vaku annyit ér, mint halottnak a csók. Utána mindkét oldali szárnyat megnéztük, volt külön kiállítás a Cziráky család életéből, maga a park illetve a kastély előtörténetéből, a kis kápolnáról az épület előtt, és még sok érdekességről az adott korral kapcsolatban.

Beteszek ide egy videót, ami átfogó ismeretséget ad az épületről és a családról egyaránt.


 

2017.10.01. 19:17, Mina

Érik a szőlő, hajlik a vessző

Nem szokta Mina a szántást…

Halihó Little Mee’s!

Kicsit átalakult az oldal kinézete egy nagyon egyszerű ok miatt. Nem láttam a hozzászólásaitokat, és ez nagyon idegesített, ami miatt lecseréltem mérgemben az egész dizájnt. Nem mondom, hogy olyan gyönyörűséges lett, pedig vagy négy órát tökörésztem az egésszel, ami után már csoda, hogy megírom ezt a bejegyzést, de amíg ki nem találok valami jobbat, ez marad. ;)

Na de lássuk az elmúlt pár napot, mert történetek itt kisebb apróságok, amiket meg szeretnék osztani veletek.

Pénteken (09.15.) beszélgettem a Kingával az új AHS-ről, és felvetette az ötletet; mi lenne, ha együtt néznénk meg az évadnyitót meg akkor már a második részt is. Programok híján belementem az ötletbe, és mondanom sem kell, hogy nem bántam meg! Miután a sulinak vége lett olyan fél három körül, Jammel együtt kisétáltunk az iskola előtti buszmegállóhoz, és ott vártuk őt. Mivel rég láttuk már egymást, mindegyikünk megölelte a másikat. Még csevegtünk egy kicsit, aztán Jamnek hamarosan mennie is kellett, mert ő busszal jár az iskolába meg haza is. Szép lassan elsétáltunk a Kingáék házához, és mivel egyikünk sem evett még délután, megkínált sütőtökkrém levessel. Majd rakott elém palacsintákat, és úgy fájt a szívem, mikor nem rakhattam bele az én drága Nutellámat, mert kiderült, hogy allergiás vagyok a mogyorókrémre. ._. De megoldottam eper lekvárral és túróval, természetesen külön-külön. Ezek után már csak a sorozat nézés maradt hátra, amit már mindketten izgatottan vártunk. A hatodik évad valami szörnyű volt, és annyira nem tetszett, hogy végig sem néztem. Az új évadhoz nagyobb reményeket fűzök, mert nem gondoltam volna, hogy ilyen jó felütéssel fog kezdeni. A hetedik évadban a bohócok (és Donald Trump?) van a porondon, amiből kíváncsi leszek, mi fog kisülni. Hogy hogyan függ össze az amerikai elnök illetve a bohócok? Majd kiderül. De az biztos, hogy továbbra is követni fogom Evan Peters miatt (is)! *-*  

A hétvégét pedig a szüretnek áldoztuk így családilag. A mama testvérének a lugasáról rengeteg piros szőlő várt arra, hogy leszedegessük, és megkóstoljuk. Anyáék szerint kiváló hőmérsékletű lett az idei bornak való, ha jól emlékszem 20 fokot mondtak rá. Éreztem is az ízéből, mert jó kis édes volt. Ma egyébként először vezettem úgy, hogy apa mellettem volt, és bár mindenbe beleszólt, az ő kocsiját könnyebb volt vezetnem, mint anyáét. Lehet azért, mert hasonlított arra, mivel én vizsgáztam. Csak az éppenséggel dízeles volt. Apával már a legvégére értünk oda a szüretnek, mert anyáék már szinte az összeset lekapkodták, és már csak egy minimális rész volt az, amiben tudtam segíteni. De így is feltaláltam magam, mert felszedegettem a földről a lehullott szemeket, vagy a kukába hordtam az összes levelet, és a szüret után segítettem a kertben is kihúzogatni a kukoricát, és összeszedni a paradicsomot. Ezek után olyannyira bedurrant a vállam, hogy utána mozogni alig voltam képes, ás úgy éreztem, hogy minden erőm elhagyott. Szerencsére a mama testvére főzött gulyáslevest egy jó nagy kondérba, és utána fel tudtam töltődni egy picikét, de még most is érzem az utóhatásait. Így van ez olyan emberrel, aki nem szokta meg a fizikai megterhelést, és egész nap csak az iskolapadban ül, mint valami nyálcsorgató zombi.

De hogy mondjak valami érdekesebb témát is, ma van a színházak éjszakája, amire sajnos nem sikerült eljutnom, de ha már itt tartunk, akkor elmesélem, hogy nekem miért fontosak a színházak számomra. Réges régen egy messzi messzi galaxisban, mikor még óvodás voltam, az óvónénik elvittek minket különböző népies témájú színházi előadásokra, mert az értelmi szintünkhöz pont az volt a megfelelő. Ott lenyűgöztek az énekükkel a felnőttek, mikor az ismertebb népdalokból válogattak, és velük együtt énekeltem például az Érik a szőlőt. Az óvodába is sok bábszínházas jött, akik még inkább inspiráltak engem, és jobb kedvre derítettek a műsorukkal. Az iskolában is rengetegszer megyünk színházakba, mert kedvenc történelem tanárom nagy színházba járós, és mindig noszogatja az osztályom, hogy menjünk már el az xy előadására, mert az olyan jó! Képes megállás nélkül beszélni ezekről a témákról, és mi ezt akkor szoktuk nagyon élvezni, ha épp nem akarunk felelni, és valaki megkérdezi tőle; „Tanárnő! Lesz színház?” - és akkor már nyert ügyünk van húsz percig. :’D De nem csak az óvodával és az iskolával járkáltam én mindenhova, hanem családilag is. Unokatestvérem kortárs balett táncos a kecskeméti színházban, és sokszor szerepel a budapesti operában is. Mindenki büszke rá, és meg is érdemli, mert tényleg oda teszi magát az előadásokon, és látni lehet rajta, hogy élvezi azt, amit csinál. Ha valaki színházba jár, rengeteg új élményt tapasztalhat meg. A végén azon kapja magát, hogy minden harmadik vagy negyedik héten egy előadásra költi a pénzét. A művelt embernél nincs is jobb, ezért bátorítalak titeket arra, hogy merjetek nyitni a világ felé, és ne ragadjatok le a moziknál! Kezdésképpen ajánlanám a kötelezőket színpadi produkcióban, vagy valami humoros, éneklős darabot, amitől nem megy el a kedvetek az első három percben. Bár azt le kell szögezni, hogy minden színdarab más és más. Nincs ugyanolyan megvalósítás, mert valaki mindig másképp képzeli el az adott cselekményt, ezért lesz fantasztikus és élménydús egy mű.  

Holnap a tanulással fogom eltölteni az időm jelentős részét, mert most sok rétestésztát kaptunk, amit be kell nyalni. Szóval szurkoljatok nekem, hogy ne adjam fel a második sor olvasásánál. :D

Legyen szép hétvégétek, pihenjetek sokat!

Mina 

2017.09.16. 20:40, Mina

Nyárbúcsúztató ottalvós parti és az a bizonyos szeptember elseje

Halihó Little Mee’s!

Kinek hogyan telt el az első napja az iskolában? A miénk most egész tűrhető és jó hangulatban telt el, bár azért a befülledt osztályterem nem hiányzott. Nyolc után kezdődött valamikor az évnyitó, amit így 12. év alatt sem értettem meg, mire jó (ahogy az évzáró), de lehet, bennem van a hiba. Természetesen végig dumáltuk az egészet, amíg az igazgató mondta a lelkesítő beszédét, és valami miatt egyik tanár sem szólt ránk, ahogy az általában lenni szokott. A félórás beszéd, és az új elsősök „átadása” után mindenki ment a saját termébe, ahol az osztályfőnök lediktálta az órarendet (már most borzalmas, majd látjátok!), elmondta a fontos tudnivalókat, aláírattatott minden féle nyilatkozatot, és átadták a tankönyveinket. Most szerencsére megúsztuk annyiból, hogy lett vagy hét darab, mert vagy nem fejeztük be a régieket, vagy el sem kezdtük, így egész jól jártunk vele.

Mindenki nagyban mesélte a nyári sztorijait, hogy milyen táborokba vagy versenyekre ment el, én meg csendes megfigyelőként hallgatóztam. Idén elképesztő sok dolog szakad a nyakunkba kezdve a 13.-asok ballagtatásával, ami ugye elég sok időt felemészt, aztán jön a magyar illetve a matek kis érettségi vizsga, amitől nagyon nem vagyunk boldogok, mert úgy volt, „könnyítésképp”, hogy csak az egyik lesz beiktatva. Ráadásul már azon is folyt a vita, hogy egy év múlva, mikor mi ballagunk, milyen ruhában kéne lennünk, mert az osztályból pár lány nem akar fehér színű ruhát felvenni, mert az olyan, mintha esküvőhöz készülődnének. Ez szerintem hülyeség, és ha már van szalagavató meg bál, akkor meg kell adni a módját egy ünnepélyesebb formával. Ebben az évben bejöttek a faktok az emelt szint miatt, ami ugye megdobja a pontjainkat az egyetemen vagy a főiskolán. Én a töri mellett köteleztem el magam, mert számomra az tűnik a legreálisabbnak, hogy meg tudom szerezni. Plusz szeretem is, így nem lesz nagy vasziszdasz. I hope so~ Aztán ki tudja? Lehet még bejárkálok valamelyikre, ha időm és energiám engedi. Ami a legfurcsább volt ma számomra, hogy más lesz a német tanárunk (ez már a harmadik), és nem tudom, mennyire lesz ő jobb, mint a régi. A réginél jóformán senki sem tanult semmit, csak bemagoltatott szövegeket kellett visszamondanunk, és emiatt lettem négyes. Most viszont kicsit tartok attól, hogy ez az új emberke esetleg szadista lesz, mert mi még soha nem láttuk őt mosolyogni. Az meg, hogy az új tanárunk lesz… kicsit megdöbbentünk, de az éltet, hogy már csak két évig kell a németet tanulni, és utána végre nyugton hagynak ezzel az erőszakos nyelvvel.

Visszatérve a sulira, miután mindent megbeszéltünk, leírtunk, körülbelül a fél osztály lement az új matricáért a titkárságra, ahol egy jó kis tumultus alakult ki. Minden tanár ott kerülgetett bennünket, és kérdezték, hogy miért állunk ilyen szétszórt birka módba ott. Hát mondom, pénzt osztanak, és mi csak a bérünkre várunk. :’D Ezután jött az adatok egyeztetése, amit az ofőnkkel intéztünk a saját termünkben. Minden magánjellegű információt meg kellett nézni, hogy stimmelnek-e, mikor is az egyik alsós osztály bekopogtatott az ajtónkon, és meglesték, mit csinálunk. Olyan kis elveszettnek, és félősnek tűntek a tanár mögül is. Mikor mentek el, „Jó túlélést’” kívántam nekik így magamba, mert még nem tudták, mire vállalkoznak. :D Ezek után olyan dél körül mehettünk is haza, és még a csekket is be tudtam fizetni a tankönyvek miatt.

A most kialakult órarendem a következő, ami valószínűleg változni fog a tanárokat ismerve.

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

Történelem

-

-

Ofő

Német

Fizika

Nyelvtan

Irodalom

Fizika

Matek

Biosz

Irodalom

Matek

Angol

Irodalom

Német

Matek

Biosz

Történelem

Nyelvtan

Angol

Tesi

Német

Matek

Angol

Töri fakt

Angol

Történelem

 

Etika

Tesi

Külön matek

Tesi

Angol fakt

Tesi

Tesi

 

 

 

 


Sajnálom, hogy már nem augusztust írunk, pedig abban a hónapban is annyi szép emlékem van! Most, huszonkilencedikén találkoztam a lányokkal (Kingával, Jammel), akikkel beültünk a moziba megnézni a Minden minden-t. Mondanom sem kell, hogy én egész végig szenvedtem, és ha nagyon akartam volna, akkor végig kommentáltam volna az egészet, de csak pár gondolatfoszlányt ejtettem el. Kiszámítható, unalmas, és semmitmondó film volt számomra, bár lehet a romantikus filmek kedvelőinek épp ez lesz a kedvence. Meg kell próbálni. ;) Utána elmentünk bubble teázni, ahol megbeszéltük az éppen aktuális témákat, és siránkoztunk az iskolakezdésen. Nyolc körül lett vége a filmnek, és mivel apa is akkor végzett, és közel volt a pláza hozzá, ezért be tudott értünk jönni, így nem kellett vonatoznunk. Bár azzal az utazással sem lett volna túl nagy baj, mert annyi pénzem még volt, de olyan sokat nem kaptam aznap anyától. A mozijegybe, a kajába viszont bele tudtam adni a magam részét. A Kingáékhoz mentünk, mert az efféle jellegű ottalvós bulik mindig nála szoktak lenni. Első ízben néztünk vicces videókat, majd lementünk vacsorázni, ahol inkább csak én ettem (paradicsomlevest meg fasírozottat), mert ők tele ették magukat a plázában, mikor engem vártak. Beszélgettünk a tanárokról, a Kinga barátjáról (kis mázlista), aztán kicsivel később, olyan egy óra körül meg neki álltunk kártyázni. Színre szint, Fekete Pétert, Speed-et, és Rikikit játszottunk, ahol maximum az első kettőben jeleskedtem, mert az utóbbiak számomra még mindig nem mentek olyan jól. Mikor ezt meguntuk, felváltva néztük a Videómániát és szókirakóztunk. Jól el voltunk a sok játékkal, mert mikor megnéztem az órát, akkor járhatott olyan három körül. Negyed négykor azonban már készültünk az alvásra, ami nekem abból a célból nem volt nyerő, hogy egyáltalán nem voltam álmos. Valamiért egész nap pörögtem, és még az ágyban is forgolódtam, mint egy őrült. Sokszor megnéztem az órát, amihez fel kellett ülnöm, mert az éjjeliszekrényre tettem, és mikor akartam volna visszafeküdni, addigra drágalátos barátném ráfeküdt a takarómra, így csak egy zsebkendőnyi mérettel tudtam betakarni magam. A másik izgi pillanat az akkor történt, mikor a százezredik bárány után már lassan lehunytam a szemem, és éreztem, hogy már jönnek az álom manók, erre a Kinga hátracsap a kezével, rá a hátamra, ami miatt ismételten fenn voltam egy ideig. Így visszagondolva elég vicces volt, meg amikor meséltem nekik reggel, de akkor nekem nem annyira. Arról meg már nem is beszélek, hogy valaki caplatott föl a lépcsőn, be a Kinga egyik testvérének a hálószobájába, és valamit leejtett. Úgy megijedtem elsőre, de nem foglalkoztam vele sokat, aztán végül sikerült elaludnom. Tizenegy körül keltünk. Valaki frissen, valaki full álmosan (like me), és megreggeliztünk náluk. Igazi amerikai reggelivel kínáltak meg bennünket Jammel! Volt ott fánk, narancslé, kávé, zsömle, felvágottak, és tea! A választék nagyon sok volt, és próbáltam úgy enni, hogy ne legyen gyomorrontásom miatta. Szerencsére nem történt semmi, és kajálás után egy fél órával már mentünk is haza, nem zavarogtunk ott tovább.

Nagyon jól zárult az idei nyaram. Nem gondoltam volna, hogy ennyire pörgős lesz.  Most megyek összeszedni hétfőre, hogy mit csináltam a nyáron angolra.

Legyen szép hétvégétek!
Mina

2017.09.01. 14:45, Mina

Hiperérzékenység

Ezért vagy te is letört vagy sírós hangulatban?

12 éves lehettem, mikor először kaptam egy kiskutyát. Emlékszem, apát nagyon sokszor kellett rábeszélnem, és anyával folyamatosan mondtuk neki, hogy legyen egy kutyusunk. Telt múlt az idő, eljött a szülinapom, és nagy meglepetésemre, kaptam egy fajtiszta tacskót. Nagyon boldog voltam, és egyfolytában dédelgettem a kicsikét. De mikor egyedül maradtam vele, olyan különös hangulat telepedett rám. Csak sírtam és sírtam, de nem tudtam megmondani anyáéknak, hogy miért. Először azt hittem a túl nagy gondoskodási teher miatt történik mindez, mert tizenkét éves fejjel még nem voltam olyan talpraesett és törődő. Gyerek voltam, és elkönyveltük annak, hogy talán túl nagy nyűg ez nekem, de majd idővel megszokom. És igen, meg is szoktam. Ma már nem sírok, ha egyedül kell maradnom a kutyimmal, de ennél „furább” dolgok is történtek, amik kiváltották belőlem a sírást nagyon sokszor. Mikor az angol csoportom ignorált (visszahúzódtam a sarokba, el a többiektől emiatt), vagy mikor nem sikerült egy nagy teszt, és a többieknek meg mind jó lett… Számtalan olyan helyzet adódott, amikor nem átlagosan viselkedtem. Mert mit tesz ilyenkor egy normális gyerek? Nem törődik vele, mert majd a következővel kijavítja, ha elrontotta. És bár folyamatosan sulykoltam én is ezt magamba, a rossz érzés nem akart alábbhagyni. Nem voltam szomorú, nem volt bennem semmilyen érzelem, csak sírtam.

Mikor ebből elegem lett, és rákerestem a neten, vajon most milyen pszichés problémával küszködök, akkor találtam rá a hiperérzékenység fogalmára, amit mikor végig olvastam, majdhogynem megegyezett az én dolgaimmal is. Tovább kutakodtam, azonban nem sok feljegyzést találtam a témával kapcsolatban, mert ez egy „új betegségnek” számít még most is, de összeollóztam pár mondatot, amiből talán rájöttök a lényegre.

A hiperérzékenyek viselkedését, és annak hátterét először Dr. Elaine N. Aron amerikai klinikai szakpszichológus professzor kezdte el vizsgálni, kutatni 1991-ben.

Mit takar a hiperérzékenység?

Úgy tűnik, hogy minden ötödik ember (vagyis a népesség 15-20%-a) fokozott érzékenységgel jön a világra. Az ilyen adottsággal születettek a külső környezetből érkező ingereket kevésbé tudják szűrni, figyelmen kívül hagyni, ráadásul erőteljesebben érzékelik őket, legyen szó zajokról, szagokról, tömegről vagy épp az emberek arcán tükröződő érzelmekről. Mindeközben a saját érzéseiket is nagyon mélyen megélik, a fájdalmakat is erősebbnek érzik, ezért rosszul is viselik.

Kik lehetnek azok?

Bárki lehet szuperérzékeny, de jellemzően öröklődő családi vonás.
 

Az nlcafe oldalán láttam egy listát, amiben jó sok minden jellemző volt rám (kreatív gondolkodás, maximalizmus, lelkiismeretesség, és még a többi), de itt sem szabad általánosítani. Az, hogy rám a durva dolgok és az erős zajoktól való irtózás, szénanáthára való hajlamosság nem hatnak, még nem jelenti azt, hogy nem tartozom ebbe a 20%-ba. Mindenkinél máshogy jelennek meg az efféle érzelmek. Valaki hajlamos a depresszióra és a szorongásra, valaki pedig nem.

Mikor egy ilyen személy ezt a fogalmat először meghallja, nagy megkönnyebbülést érez, hogy nincs egyedül ezzel a „mássággal”. Körülbelül én is így éreztem, és most már átlátom saját magamat is ez ügyben. Még nem tudom, hogyan tudnám ezt kezelni, de most, hogy már ismerem ezt, talán könnyebb lesz boldogulnom. Ahogy az ember jobban bele ássa magát az ügyben, sok érdekes információt talál arról, hogy a szakirodalmak, és a pszichológusok miként beszélnek a kutatásaikról. Fent van az interneten jó pár teszt, amiből akár te is megtudhatod, hogy hiperérzékeny vagy, avagy sem.

Ajánlom ezt az oldalt, ahol egy magyar közösség segít megismertetni ezt a fajta személyiség vonást az újakkal, illetve fel lehet venni a kapcsolatot az ott lévőkkel, a témával kapcsolatban. Találunk még ott tesztet, amiből kiderül, te is szuperérzékeny vagy e, illetve az ezzel kapcsolatos könyvek is megrendelhetők.

>> http://www.szupererzekenyek.hu

Felhasznált források:

  1. http://tulerzekenyek.cafeblog.hu/2016/11/04/a-hipererzekenysegrol-egy-kicsit-komolyabban/
  2. http://family.hu/2014/02/kenyes-siros-felenk-vagy-inkabb-szupererzekeny/
  3. http://www.szupererzekenyek.hu
  4. http://www.nlcafe.hu/eletmod/20121116/tulerzekenyseg/
2017.08.23. 06:06, Mina

Királyi napok - Székesfehérvár

aug 19/ 20

Sziasztok kicsi Mee’sek!

Véget értek az ünnepi napok, most mindenki a munkahelyén vagy éppen otthon dolgozza fel a látott és tapasztalt élményeit, amit a különböző programok váltottak ki belőle. Mi augusztus tizenkilencedikén anyával bementünk Fehérvárra amiatt, hogy segítsünk a mamának az otthoni munkálatokban. Még csak nem ismertem volna gondolni, hogy este megnézzük a város belsejét, ahol tömérdek ember van! De megtettük. Hat vagy fél hét lehetett, mikor odaértünk a pláza elé. Először csak a könyves boltba mentünk be, mert már régi vágyam volt két gyönyörűséget beszerezni (A Vihartáncost és a Sziklaszilárd önbecsülést), és miután megrendeltettem őket, láttunk egy kisvasutat a pláza előtt közvetlen. Pont úgy nézett ki, amire Tihanyban is felültünk, és anya mondta, hogy tegyünk egy kört vele, mert milyen jó buli lesz. Sok kéretés után végül megadtam magam, és felszálltunk a kis mozdonyra, ami körbevitt minket a város egyik részén. Hangos bemondóba mindig megkaptuk az érdekes információkat az adott épületről vagy térről. Mindeközben szinte halálra fagytam az ülésen, mert pont akkorra mondták a rossz időt, és rajtam csak egy rövid ujjú póló volt. Szerencsére hosszú farmer volt rajtam, ami védett alulról. Talán fél óra lehetett az egész menet, de minden kellemetlenség ellenére nagyon élveztem! Ez is egy fajta új élményt adott számomra, és némi információval is gazdagabb vagyok. Később anya megmutatta a Zichy ligetet, ahol még tartottak íjász célba lövéseket, a zenészek dalra fakadtak, és a kecskék meg a nyulak aranyosan néztek ránk az elkerített rész mögül. Amikor a színpadon bemondták a Swing revü előadást, egyből odarohantam megnézni, hogy arra gondoltam-e, ami tényleg történni fog, és az érzéseim nem csaltak! A régi tánctanárom által koordinált felnőtt táncosok léptek színpadra ugyanazokkal a táncokkal, amiket a színházban is láttam a próbákon, és amiket nekünk is betanítottak. Nagy meglepetés volt számomra ez az egész, mert már vagy öt éve nem láttam őket, és érdekelt, hogy még mindig ugyanott és ugyanolyan jól szerepelnek-e. Sajnálatos módon a jazz énekeseknek valami borzalmas rikácsoló hangjuk volt, amitől ki tudtam volna tépni a hajszálaimat egyesével, de a táncosok ismét nagyot alkottak, így az én tapsom mindig csak nekik szólt. Alig múlt el tizenöt vagy húsz perc, néhány eső csepp esett a karomra, ami miatt mondtam anyának, menjünk inkább haza, mert ezután szakadni fog az eső. Ettünk még egy hamburgert (én a vicc kedvéért happy meal menüt kértem, amihez adtak valami fura emoji plüss fejet), és utána már ültünk is a kocsiba.

Készítettem egy 47 másodperces videót is, ami körülbelül bemutatja az ottani tömeget, és a hangulatot. A minőségért elnézést kérek!

De másnap ugyanúgy folytattuk a mászkálást. Tudni kell rólam, hogy én eléggé rossz alvó vagyok, még iskola időben is képes vagyok fenn maradni 11-ig, nyáron meg aztán úgy felborul az egész alvási szokásom, amire évközben szépen beálltam, hogy borzalmas kása a fejem egész nap! És ha nem csinálok valami olyasmit, amitől kicsit elfáradok, akkor pedig még rosszabb a helyzet. Ezért is volt az, hogy huszadikán elmentünk délelőtt az ünnepi misére, ahol megköszöntem az égieknek a sikeres jogosítványomat, és hogy minden olyan szépen alakul mostanában velem, majd itthon segítettem anyának főzni rántott húst, sült krumplit (milyen jó kis hizlaló kaja!) meg palacsintát. A mi konyhánk inkább egy főző fülkére hasonlít, mert egy ember bőven elfér benne, de kettő már aligha, és úgy dolgoztunk össze anyával, hogy ő forgatta a húst, sütötte a palacsintát, míg én a krumplit nézegettem és elrakodtam a száraz edényeket. Belegondolva tiszta káosz lehetett kívülről nézve, de egész jól működtünk ketten. Ebéd után meg beállt a ’semmilyen állapot’, amikor nem mennek jó filmek a tévében, és nincs semmi, amit itthon csinálhatnánk. Erre javasoltam, hogy mi lenne, ha megnéznénk a Dunkirk című filmet, amire már vagy negyedszer próbálunk eljutni, de most sikerült! Időben szépen elindultunk itthonról, de ott a kasszánál egy huszonkilenc fős gyermek hadosztálynak vásároltak jegyet az Emoji filmre, ami miatt majdnem lekéstük az előadást. A szokásos kajánkat nem sikerült megvenni a mozi büfé részlegébe, de úgy igazából nem is voltunk éhesek a laktató ebéd miatt.

A filmet egyébként nagyon tudom ajánlani! Nekünk baromira tetszett a kivitelezés, a szereplők, maga a cselekmény! Akinek bejönnek a történelmi filmek, vagy csak segít neki a tovább tanulásban pl. töri fakt miatt, annak ez egy kötelező darab! ;)

A film után pedig neki álltunk sétálni ugyanazon az utcán, ahol tegnap. Mivel akkor nem sikerült popcornt venni a moziban, ezért egy utcai árustól vettünk egy nagy csomagra valót, illetve egy kisebb méretű vattacukrot. Amíg készítették, eszembe jutott azaz idő, mikor még én szórtam a cukrot bele a gépezetbe, és lettem ragacsos a tömény cukor mennyiségtől. Bár azon a nyári munkán jól fizettek, azért még sem éreztem ott teljesen jól magam a negyven fokban egész nap állva, és ráadásul még a szemembe ment az a hülye vattacukor! Minden esetre finom volt, és adott egy minimális cukor löketet a délutánra. A bódék és árusok mellett elhaladva észrevettük megint a hennás részleget, amit már a nyaralásunk alatt ki szerettem volna próbálni. Lapozgattam a könyvben, de úgy egyik minta se tetszett igazán, így egyénileg egy pandát „varrattam magamra”, amit picit kidíszítettek, és még két percbe sem telt, mire elkészült a festés. Annyira jól áll még most is, hogy akkor megfogadtam magamnak, ha átmegyek a nyelvvizsgán, akkor fel is tetováltatok egyet magamnak.  Ezután villám gyorsan eltűntünk a helyszínről, rejtekadó utakon át, mert már többször is közöltem anyával, hogy rosszul vagyok ennyi embertől. Elnyaltunk még egy fagyit (A whisky-set ne próbáljátok ki, valami borzalmas tömény!), és hamarosan mentünk is haza, ahol folytatódott a film maratonunk, mert néztünk egy thrillert (A fogoly), és egy magyar vígjátékot is (A miniszter félrelép), este pedig a tévéből láthattuk a pesti tűzijátékot, amit majdnem lefújtak a szervezők a rossz időjárás miatt. Lényegében én így töltöttem az ünnepi napokat, és szerintem egész jól kihasználom a maradék szabadidőmet, ami még van az iskolakezdésig. Még egy csomó megírásra való cikk vár rám, amit ezután a poszt után el is kezdek gyártani, így hát megyek is dolgozni.

További szép hetet kívánok nektek!
Mina  

2017.08.21. 14:44, Mina
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

♦ Kapcsolat ♦

• Email: minaru_99@freemail.hu
• Twitter: MINA

Minden jog fenntartva! ©

2013 - 2017 


ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen