A Butterfly Wings hivatalosan 2013-ban nyitotta meg kapuit. Azóta sok átalakuláson ment keresztül az oldal, ahogy én is. Bemutatkozásként szeretném közölni, hogy a blogon szubjektív véleményeimet, ajánlásaimat, esetleg személyes posztjaimat találhatod. Néha elkalandozom, és megeshet, hogy a bejegyzésem egy másik irányba visz, mint amibe én szerettem volna. Azért jó olvasást kívánok!
 
 

rólam csak röviden...

írás • olvasás • rajzolás • zenehallgatás • Dél-Korea • Lee Hong Ki • Ailee • Lee Seung Hyun • BIGBANG • FTISLAND • SNUPER • SUPER JUNIOR • sorozatok • nyelvek • történelem • XIX. század • barátok • kulturális események • műemlékek • színházak • utazás • új ételek • egyedi stílus • szerkesztés • állat szeretet • tavasz • teák • sétálás • írisz • vágott fű illata • csokoládé • álom könyv • még?

A személyes bejegyzésekhez >> Szereplők modul, ahol az általam említett személyek és a velem kialakított kapcsolatokról esik szó. 

 

 
Arch
Friss hozzászólások
 
Little Mee

Azoknak az oldalát teszem ki, akiket szívesen olvasok, vagy ismerek. Jelentkezni ettől még lehet, de nem biztos, hogy elfogadom. 

>> Inakítv részleg itt <<

 

 

*

Köszönet a design kódjáért a lindadesign c. weboldalnak!

A képek többsége a WeHeartIt illetve az Unsplash c. weboldalról származik. 

 

 
Panda napló

Talpra magyar! rockmusical beszámoló

Little Mee's! 

Nem tudom látta-e valamelyikőtök március 15-én a Papp László Sportarénában megrendezett magyar rockmusicalt, viszont nekem volt szerencsém eljutni "kedvezményesen", ami nagyjából csak -2000 Ft-t jelentett, de nem baj. Mivel a nemzeti ünnep alkalmából rendezték meg, ezért szeretnék róla egy kis összefoglalót az élményeimről és a tapasztalataimról. 

Képtalálat a következÅ‘re: „talpra magyar musical szereposztás”

Először is szeretném megköszönni Jam nagynénijének, aki lehetővé tette azt, hogy eljussunk egy ilyen rendezvényre. Nem mintha magamtól nem mennék el ilyen helyre, azonban ez teljesen más helyzet volt. Jam nagynénijének a cége ajánlotta fel a kedvezményes jegyeket, és hát természetesen éltünk az ajánlattal. Már januárban lefoglaltuk a jegyeket és helyünket is, ahonnan egyébként viszonylag jól lehetett látni magát a színpadot és a színészeket. A biztonság kedvéért azért elvittem a szemüvegem, hátha még sem fogok látni semmit (és milyen jó, hogy elvittem!).

Mielőtt odaértünk volna a helyre, és elfoglaltuk volna a helyünket, elsétáltunk a legközelebbi Burger Kingbe, ahol valami isteni finom hamburgert adtak, és mellé csokis brownies sütit! Eddig még soha nem étkeztem a Burger Kingben, de amekkora adagot ott adtak, és amilyen különleges ízvilága volt az ételnek, szerintem a kedvencemmé teszem. Közben beszélgettünk, és próbáltam jobban megismerni Jam nagyénijét, aki egyébként nagy ázsia imádó (kár, hogy az unokahugicája nem) és van egy alapfokú nyelvvizsgája japánból (4-es szintű), ami azért nem rossz. Teljesen odáig voltam, meg vissza, amikor mi pár mondatot tudtunk váltani japánul, Jam meg közben franciául karattyolt hozzánk. Igazán érdekesek lehettünk a kívülállók szemében.  

Olyan fél hét körül fejeztük be az evést, és vissza mentünk az arénához. Körülbelül minden úgy zajlott, ahogy nyáron a vizes vb-n; ellenőrizték a táskáinkat, megnézték a jegyeinket, és annyi volt. Szerencsére nem vették észre a megbúvó Capy-met a táska alján, és így tudtam bűntetlenül inni. 

Az aréna maga hatalmas volt mind kívül mind pedig belül is! A fenti kijelzők egy kosárlabda meccsre emlékeztettek. Az előadás pedig meglepően jó volt. Nem tudtam elképzelni, hogy milyen lehet egy rockmusical, és hogy ezt hogyan akarják kivitelezni, de csodák csodájára lenyűgözött. Nem vagyok valami nagy magyar zene rajongó, de akadt a sok színészen és énekesen belül olyan, akiket felismertem, mint például Kiss Ramóna, Oláh Ibolya, Vastag Tamás. Oké, ez nem sok, viszont az utóbbival még egy színpadon is felléptem, szóval erre büszke vagyok. Ami a legjobban zavart, az a mellettem ülő nénike volt, aki árasztotta magából az izzadság szagot, és úgy terpeszkedett abban a kis székben, mintha ő lenne a királyné. Nem sok kellett volna ahhoz, hogy leforduljak a székről.

A musicalról

Az első rész 1849. januárjától március 15-ig, a forradalom első évfordulójáig tart. A debreceni színházban játszódik. Jellasics és Windisch-Grätz elfoglalja Pestet, a kormány és a Nemzeti Színház társulata Debrecenbe költözik, menekül... A szegedi színházban játszódó második rész 1849 júliusának három hetét öleli fel. Az oroszok már Debrecent fenyegetik, Pest újra ostrom alatt. A kormány, a debreceni valamint a pesti színészek is kénytelenek Szegedre tenni a székhelyüket...

A vélemények megoszlanak ezzel a musical-lal kapcsolatban. Volt, aki már a szünet után elment, mert nem erre számított, de akadtak olyanok is, akik a végén virágcsokrot adtak Kiss Ramónának. Próbáltam más szemmel nézni az előadást, például hogyan beszéltek, hogyan játszottak, énekeltek, szóval így a "háttérmunkát" figyelgettem, mikor éppen egy hosszú nyálas szerelmi rész következett. Többször bakiztak, és sok helyen el-elcsuklott a hangjuk. Valamikor be sem kapcsolták a mikrofonjukat, így aztán aki több kilométerre volt a színpadtól nem hallott semmit. Hülyén világították meg azokat a részeket, amikor például a két szerelmes része jött, és a díszlet miatt az oldalt ülök nem látták jól a szereplőket. Csak azért mondom ezt, mert az első szektorban ültünk, nem középen, hanem a színpadhoz viszonyítva jobb oldalt. 

Mindezek ellenére nagyon tetszett az előadás, amit kár lett volna kihagyni. Az utolsó vonattal mentünk haza, és körülbelül fél egy körül már az ágyamban pihentem ki a nap fáradalmait. Sok újat tapasztaltam tegnap, és új ismerettséget is kötöttem, aminek nagyon örültem. Ha máskor is lesz ilyen, szerintem nagy eséllyel elmegyek rá. Persze egy maszkot, több kilónyi légfrissítőt és a szemüvegemet nem hagyom otthon!

Végezetül itt van egy musicalban szereplő dal, ami szerintem egészen fülbemászó, és talán átadja a hangulatot, amit közvetíteni kívántak a színészek.  

2018.03.16. 18:58, Mina

HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ

Párkányi Raab Péter kiállítás

Kellemes péntek estét kívánok kicsi Mee'sek!

A mai nap nem a 25Days25Songs kihívást fogom folytatni, hanem a legfrissebb élményeimet szeretném elmesélni a délutáni kiállítás kapcsán. 

Egy Párkányi Raab Péter nevezetű szobrász kiállítását néztük meg az iskola gimis részével ma délután. Még életemben nem hallottam a nevét, sem a munkásságát, ezért meglepetésként ért, amit láttam. Röviden annyit érdemes tudni róla, hogy 1967. szeptember 6-án született Balassagyarmaton. 1987-ben végzi el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol mesterdiplomát is szerez. Nagyon figyel a részletességre, a különböző végtagok finom megmunkálása lenyűgöző. Általában bronzot és követ alkalmaz munkái kivitelezésében. 

Még a könyvtár előtt, a lábakkal felfelé meredő lovat találunk, ami is elsőre borzongató és ijesztő benyomást kelt az emberben. Ezt az alkotását nevezte el Lassított lónézésnek. 

A benti összkép pedig igazán művészi és jó pár szobra mozgáskultúráján sokáig elidőzik az ember. A kiállítás három, térben is elkülönülő tematikus egységre tagolódik: a földszinten a korábbi évek munkái, az úgynevezett élethajók jelennek meg, amelyek az élet, a sors kérdéseit, az embernek szánt feladat keresésének folyamatát állítják a néző elé. A könyvtár előtt a második, szakrális térben a hét főbűn és a hét erény, illetve a rózsafüzér által szimbolizált krisztusi út jelenik meg az alkotásokban. A harmadik egységben pedig a teremtés misztériumát járja körbe, bemutatva a hagyomány és innováció kettősségét. 

Engem teljesen magával ragadott ez a sok alkotás! Nem gondoltam volna, hogy szinte az én stílusomnak, ízlésemnek megfelelő szobrász műveibe fogok botlani. Kellemeset csalódtam. Érdemes megnézni, ha valaki egy új élményre vágyik. Székesfehérvár, Csók István Képtár

További képekért kattints a Bővebbenre!

 

2018.02.09. 19:25, Mina

Ősszülés

Én, mint a sötétből előbújt mellékszereplő

Sziasztok Little Mee'sek!

A gépem rettenetesen lassú, és akkor még enyhén fogalmaztam. Elképzelni sem tudom, mi a fene baja lehet, mert nincs rajta egy darab játék sem, és a videók meg a képek el vannak mentve máshova, de már mindenképp akartam nektek egy bejegyzéssel jönni.

Nos a koncert óta eltelt egy kis idő. Azóta még mindig vissza-vissza gondolok rájuk, és melegséggel tölti ez el a szívem. Nagyon hiányoznak, és remélem hamarosan viszont látom majd őket! #foreverPrimadonna

Igazából mostanában úgy lépek fel, mint valami pszichológus, aki mindenki gondjára tudja a választ. És ezt most pozitív értelemben mondom, mert tényleg sok embernek szükséges az a környezetemben, hogy valaki meghallgassa őket és tanácsot adjon nekik. Jamnek például nagyon sok problémája van az anyukájával, és ezt mindig elpanaszolja nekem. Bár nem tudok az ő helyében lépni, még is mindig arra buzdítom, hogy próbáljanak meg kompromisszumot kötni, megbeszélni egymással a gondokat, mert ha felgyülemlik a stressz, az egyáltalán nem fog jót tenni az egészségének. Esetleg még komolyabb pszichés gondjai is lehetnek vele. És tényleg látom rajta, hogy a felszín alatt teljesen összetört szegény, és az a legrosszabb az egészben, hogy nem tudok rajta közvetlenül segíteni. Csak úgy, ha mellette vagyok, és tartom benne a lelket. Egy másik nagyon kedves barátnőm pedig tiszta ideges, és fél, mert pont az érettségis évében van. És ahogy ő sem, én sem (vagy még ilyen korban elég kevesen) tudjuk azt, hogy mik akarunk lenni. Ez úgy önkéntelenül is ki jön rajtunk, és elkezdünk rágódni azon, vajon mikre vagyunk képesek, milyen szakma/munka lenne a számunkra legtökéletesebb. Anya, aki nagyon szereti az ezoterikus dolgokat, ajánlotta, hogy meditálok egy jót, és így  már azzal segítek magamon, hogy lenyugtatom a saját elmém. Nagyban hozzásegít az élet minden egyes területén, és feltölt energiával. Ajánlottam neki, hogy végezze el a gyakorlatot, és majd mondja el a véleményét utána. Azt mondta, hogy tudott relaxálni, és még a fejfájása is elmúlt. Ilyenkor tényleg úgy érzem, hogy hasznos vagyok, mert tudok segíteni azoknak, akiket szeretek, és nem akarom, hogy rossz kedvük legyen. Mondjuk pszichológusnak nem mennék el, mert először saját magamban kell rendet raknom ahhoz, hogy másoknak segítséget tudjak nyújtani, de lassan kezdek rájönni, merre tartsak. Halványan, de szerintem sejtem.

Az iskolában pedig folynak az előkészületek a szalagavató miatt. A paródia videónk a végzősökről már készülget, nem is kell már sok anyag hozzá, és hamarosan a nyersanyagot már látjuk is. Az előadásunk lesz még érdekes, amit majd azon az estén fogunk előadni. A koncepciónk az lesz, hogy különböző dalokat fogunk elénekelni, amiben van mai, retró, meg mulatós is vegyesen. Ami mind szép és jó lenne, ha a drága osztály hajlandó lenne kicsit több lelkesedéssel dolgozni. Szerintem a paródiavideóval, meg úgy magával az egész szervezéssel már tele van jó pár embernek a hócipője, amit meg is értek, mert tényleg elég stresszes LENNE időre dolgozni, de vannak olyanok, akik még megmozdulni sem akarnak. Így persze nem várhatjuk el tőlük, hogy bármit is csináljanak. Ők leszarják az egészet, és ezzel csak a többiek kedvét rontják el vele. Az éneklésben általában jó szoktam lenni, és ezt (sajnálatos módon) az ofő is észrevette. Mosolygott rám, mint az idiótára, akit be lehet fogni a kemény munkára, ha a többi fiú nem tenné oda magát. Tőlem kérdezgetett ötleteket, legyen-e tánc a fellépésünkkor, vagy hogy mit javasolnék egy Despacitos csapatú lánynak mozgásként. Én örültem, hogy meg lettem kérdezve, mert úgy éreztem, számít a véleményem, de a lányok meg nem igen akarták elfogadni, hogy én adjak nekik ötleteket, úgyhogy ez annyiban is maradt. Igazából nem tudom, mi fog ebből kisülni, de a jónak az esélye egyelő a nullával, ha ez így halad. Oh, és ha már iskola! Érkezett egy új lány hozzánk, aki tökre szimpatikus és nem az a városi fenegyerek, aki kocsmából kocsmába jár. Több helyen egyezik az ízlésünk, és örülök, hogy ő sem tart minket valami vidéki parasztnak. :')

Az őszi szünetem (ahogy anya nevezte;"ősszülés") nagyon szépen telt el. Egész héten nem voltam otthon, mert a Zempléni-hegységet jártuk be, vagyis annak a híresebb nevezetességeit. Megjártuk sok várat, köztük a Fűzérit, a Boldogkővárát,  a Regécit, és egy nagyon szép kastélyt is meglátogattunk, méghozzá a Károlyit (Füzérradványon). Plussz tettünk még egy kis kiruccanást Hollóházára, ahol is megnézhettük a múzeumban azt a sok-sok porcelánt, ami híressé tette a hollóházi nevet.

Minden csodálatosan szép volt, lélegzetállító látvány tárult elénk sokszor a magasban, mikor kinéztünk a várakból. A szállás is a hegyek lábánál feküdt, és egzotikus kilátás nyílt a teraszról az egész helyre. Bár aludni nem tudtam, az ételek nagyon finomak voltak. Életemben először kóstoltam steaket is, aminek különleges íze volt, de tetszett. Bár négy órás volt az út oda, nekem tetszett, hogy végre kimozdulhattam itthonról, hogy utazhattam.

Zárás képpen a Super Junior új albumának title számával zárnám a soraimat. Én naponta vagy százszor meghallgatom, annyira fülbemászó a dallama!

És természetesen nincsen elfelejtve a mostanában futó "The Tea Break Award" díj megírása sem, mert két kedves blogger gondolt rám, amit nagyon köszönök nekik, de majd hozom erről a posztot, ott majd többet beszélek. :D

2017.11.09. 09:27, Mina

Benne vagyok a Híradóban!

Heti összefoglaló #1 09.25. - 10.01..

Sziasztok! Mivel már jó pár napja nem írtam a napjaimról, szerettem volna egy kis összefoglalót az elmúlt hetemről. Az időhiány miatt valószínű, hogy így lesznek majd a blogos bejegyzések, ha nem történik semmi extra dolog. 

Hétfőn borzalmas napom volt, mert kaptam egy egyest a biosz dogámra, amit egyébként tökre jól megtanultam, és nem igazán értettem, miért lett ilyen rossz. De ez volt még csak a java! Délután jött a két plusz tesi óra, amin nem a megszokott tanárral voltunk, hanem egy olyannal, akivel nem éppen szimpatizálunk. Legalább is én nem. Egyfolytában szívta a vérem, és mindig rajtam tartotta a szemét. A korona, erre az egész napra egy jó kis labda volt, ami úgy eltalálta a fejem, hogy hanyatt estem miatta. Bár azon nevettem, még is ez volt a legrosszabb mindközül.

A keddem már sokkal jobb volt, hiszen az első négyes matek dolgozatomat kaptam ki. Pontosan dolgozat előtti napon értettem meg az anyagot, hála a külön matektanáromnak!  

Szerdán kikaptuk a töri dolgozatunkat, ami nekem négyes lett, Jamnek pedig ötös. Ebben az volt a bökkenő (a jegyet most figyelmen kívül hagyva), hogy a tanár azt mondta nekem, nem ártana kicsit jobban felzárkóznom Jam mellé. Őt már nem félti, mert „ráérzett a tanulás ízére”, de iparkodjak jobban, ha emelt szintezni akarok. Elismerem, hogy eddig még nem járatódtak be az agytekervényeim olyan jól, és hogy jobban oda kéne tennem magam, de Jamnek pont azért lett ötös, mert az első feladatot én jobban tudtam, mint ő. Csupán két pont volt a különbség a dogáink között. Ez ilyenkor annyira bosszantó…

Csütörtökön a töri tanárom szervezésével a Jurányi Színházba mentünk megnézni  A megtorlás napja c. előadást, ami pont az ilyen tinédzsereket szólítja meg, mint amilyenek mi vagyunk. Egy megtörtént esemény alapján ezt színpadi produkcióra írták, és így adták elő Elliot Rodger életét. A legviccesebb pillanat az volt, mikor a tanárnő mondta csak így mellékesen, hogy „Amúgy benne leszünk a Híradóba, ne ijedjünk meg a kameráktól!” Hát kösz. ^^” És valóban így is lett. Ezen a linken (http://rtl.hu/most/hirek/rtl-hirado-esti-kiadas-2017-09-29) vissza lehet nézni az adást, ami olyan 44:30 percnél kezdődik. Én is látható vagyok rajta, bár nem tudom, hányan ismernétek fel.

Pénteken a suliban még az előző napi fáradalmakat pihentem ki, mert este tizenegy körül értünk haza, és jól esett végre az ágyamra ledőlni, és nem gondolni a tanulásra sem. Bekapcsoltam a számítógépem, és néztem az AHS elmaradt részeit, miközben a szekrényben talált tacho chipset és egy sajtos szószt ettem hozzá. Akkor még nem volt semmi baj, jól is esett, de olyan kellemetlen érzésre keltem hajnali kettőkor, hogy azt leírni nem tudom. Járkáltam fel-le a lakásban, émelyegtem, majd leültem a nappaliba, és elkezdtem tévét nézni, mert aludni sem nem tudtam a fájdalomtól. Anya is ott ült mellettem, kicsit a kelleténél jobban megijesztettem a remegésemmel és a hányingeremmel, de egy alapos vizsgálat után (lázmérés, vérnyomásmérés) kiderült, hogy gyomorrontásom lehetett amiatt a szutyok miatt, amit megettem délután. Pedig direkt ellenőriztem a szavatossági idejét is, de hiába! Egészen háromnegyed hatig fent voltam, mert égett a gyomrom, de közben lefoglaltam magam a filmnézéssel, és így két darabot (az egyik címe a Védelmező, a másikra már nem emlékszem) meg is tudtam nézni. Másnapra olyan voltam, mint akit fejbe vágtak, és gyenge is voltam, mint a harmat, de már javulgattam.

Szombaton kihagytam a kötelező ledolgozós sulis napot, ami egyébként egy előadás lett volna a közelben lévő művelődési házban, és délelőtt anyáékkal elmentünk a mamához. Segítettünk a házi munkákban, és késő délután jöttünk csak haza.

A legszebb napom az még is a vasárnap volt, mert a gyomrom helyre jött, és már bátrabban tudtam enni, mint az elmúlt két napban. Segítettem az itthoni munkálatokban, kicsit ki is takarítottam a szobámat, majd ezt követően megkértem anyáékat, hogy menjünk el a volt lakhelyükhöz, és mutassák be a helyet. Semmi különös nem volt egyébként magában a lakásban, de maga az a tény, hogy olyan szép és elhagyatottabb helyen laktak, már elég volt számomra. Ezután elmentünk a közelben lévő Cziráky-kastélyhoz, és idegenvezető nélkül jártuk végig a bejárható részeket. A kastély 1966 óta átalakítás alatt van, de jó sok mindent láthattunk így is belőle. Lementünk a korom sötét pincébe, ahol a telefonomon a vaku annyit ér, mint halottnak a csók. Utána mindkét oldali szárnyat megnéztük, volt külön kiállítás a Cziráky család életéből, maga a park illetve a kastély előtörténetéből, a kis kápolnáról az épület előtt, és még sok érdekességről az adott korral kapcsolatban.

Beteszek ide egy videót, ami átfogó ismeretséget ad az épületről és a családról egyaránt.


 

2017.10.01. 19:17, Mina

Királyi napok - Székesfehérvár

aug 19/ 20

Sziasztok kicsi Mee’sek!

Véget értek az ünnepi napok, most mindenki a munkahelyén vagy éppen otthon dolgozza fel a látott és tapasztalt élményeit, amit a különböző programok váltottak ki belőle. Mi augusztus tizenkilencedikén anyával bementünk Fehérvárra amiatt, hogy segítsünk a mamának az otthoni munkálatokban. Még csak nem ismertem volna gondolni, hogy este megnézzük a város belsejét, ahol tömérdek ember van! De megtettük. Hat vagy fél hét lehetett, mikor odaértünk a pláza elé. Először csak a könyves boltba mentünk be, mert már régi vágyam volt két gyönyörűséget beszerezni (A Vihartáncost és a Sziklaszilárd önbecsülést), és miután megrendeltettem őket, láttunk egy kisvasutat a pláza előtt közvetlen. Pont úgy nézett ki, amire Tihanyban is felültünk, és anya mondta, hogy tegyünk egy kört vele, mert milyen jó buli lesz. Sok kéretés után végül megadtam magam, és felszálltunk a kis mozdonyra, ami körbevitt minket a város egyik részén. Hangos bemondóba mindig megkaptuk az érdekes információkat az adott épületről vagy térről. Mindeközben szinte halálra fagytam az ülésen, mert pont akkorra mondták a rossz időt, és rajtam csak egy rövid ujjú póló volt. Szerencsére hosszú farmer volt rajtam, ami védett alulról. Talán fél óra lehetett az egész menet, de minden kellemetlenség ellenére nagyon élveztem! Ez is egy fajta új élményt adott számomra, és némi információval is gazdagabb vagyok. Később anya megmutatta a Zichy ligetet, ahol még tartottak íjász célba lövéseket, a zenészek dalra fakadtak, és a kecskék meg a nyulak aranyosan néztek ránk az elkerített rész mögül. Amikor a színpadon bemondták a Swing revü előadást, egyből odarohantam megnézni, hogy arra gondoltam-e, ami tényleg történni fog, és az érzéseim nem csaltak! A régi tánctanárom által koordinált felnőtt táncosok léptek színpadra ugyanazokkal a táncokkal, amiket a színházban is láttam a próbákon, és amiket nekünk is betanítottak. Nagy meglepetés volt számomra ez az egész, mert már vagy öt éve nem láttam őket, és érdekelt, hogy még mindig ugyanott és ugyanolyan jól szerepelnek-e. Sajnálatos módon a jazz énekeseknek valami borzalmas rikácsoló hangjuk volt, amitől ki tudtam volna tépni a hajszálaimat egyesével, de a táncosok ismét nagyot alkottak, így az én tapsom mindig csak nekik szólt. Alig múlt el tizenöt vagy húsz perc, néhány eső csepp esett a karomra, ami miatt mondtam anyának, menjünk inkább haza, mert ezután szakadni fog az eső. Ettünk még egy hamburgert (én a vicc kedvéért happy meal menüt kértem, amihez adtak valami fura emoji plüss fejet), és utána már ültünk is a kocsiba.

Készítettem egy 47 másodperces videót is, ami körülbelül bemutatja az ottani tömeget, és a hangulatot. A minőségért elnézést kérek!

De másnap ugyanúgy folytattuk a mászkálást. Tudni kell rólam, hogy én eléggé rossz alvó vagyok, még iskola időben is képes vagyok fenn maradni 11-ig, nyáron meg aztán úgy felborul az egész alvási szokásom, amire évközben szépen beálltam, hogy borzalmas kása a fejem egész nap! És ha nem csinálok valami olyasmit, amitől kicsit elfáradok, akkor pedig még rosszabb a helyzet. Ezért is volt az, hogy huszadikán elmentünk délelőtt az ünnepi misére, ahol megköszöntem az égieknek a sikeres jogosítványomat, és hogy minden olyan szépen alakul mostanában velem, majd itthon segítettem anyának főzni rántott húst, sült krumplit (milyen jó kis hizlaló kaja!) meg palacsintát. A mi konyhánk inkább egy főző fülkére hasonlít, mert egy ember bőven elfér benne, de kettő már aligha, és úgy dolgoztunk össze anyával, hogy ő forgatta a húst, sütötte a palacsintát, míg én a krumplit nézegettem és elrakodtam a száraz edényeket. Belegondolva tiszta káosz lehetett kívülről nézve, de egész jól működtünk ketten. Ebéd után meg beállt a ’semmilyen állapot’, amikor nem mennek jó filmek a tévében, és nincs semmi, amit itthon csinálhatnánk. Erre javasoltam, hogy mi lenne, ha megnéznénk a Dunkirk című filmet, amire már vagy negyedszer próbálunk eljutni, de most sikerült! Időben szépen elindultunk itthonról, de ott a kasszánál egy huszonkilenc fős gyermek hadosztálynak vásároltak jegyet az Emoji filmre, ami miatt majdnem lekéstük az előadást. A szokásos kajánkat nem sikerült megvenni a mozi büfé részlegébe, de úgy igazából nem is voltunk éhesek a laktató ebéd miatt.

A filmet egyébként nagyon tudom ajánlani! Nekünk baromira tetszett a kivitelezés, a szereplők, maga a cselekmény! Akinek bejönnek a történelmi filmek, vagy csak segít neki a tovább tanulásban pl. töri fakt miatt, annak ez egy kötelező darab! ;)

A film után pedig neki álltunk sétálni ugyanazon az utcán, ahol tegnap. Mivel akkor nem sikerült popcornt venni a moziban, ezért egy utcai árustól vettünk egy nagy csomagra valót, illetve egy kisebb méretű vattacukrot. Amíg készítették, eszembe jutott azaz idő, mikor még én szórtam a cukrot bele a gépezetbe, és lettem ragacsos a tömény cukor mennyiségtől. Bár azon a nyári munkán jól fizettek, azért még sem éreztem ott teljesen jól magam a negyven fokban egész nap állva, és ráadásul még a szemembe ment az a hülye vattacukor! Minden esetre finom volt, és adott egy minimális cukor löketet a délutánra. A bódék és árusok mellett elhaladva észrevettük megint a hennás részleget, amit már a nyaralásunk alatt ki szerettem volna próbálni. Lapozgattam a könyvben, de úgy egyik minta se tetszett igazán, így egyénileg egy pandát „varrattam magamra”, amit picit kidíszítettek, és még két percbe sem telt, mire elkészült a festés. Annyira jól áll még most is, hogy akkor megfogadtam magamnak, ha átmegyek a nyelvvizsgán, akkor fel is tetováltatok egyet magamnak.  Ezután villám gyorsan eltűntünk a helyszínről, rejtekadó utakon át, mert már többször is közöltem anyával, hogy rosszul vagyok ennyi embertől. Elnyaltunk még egy fagyit (A whisky-set ne próbáljátok ki, valami borzalmas tömény!), és hamarosan mentünk is haza, ahol folytatódott a film maratonunk, mert néztünk egy thrillert (A fogoly), és egy magyar vígjátékot is (A miniszter félrelép), este pedig a tévéből láthattuk a pesti tűzijátékot, amit majdnem lefújtak a szervezők a rossz időjárás miatt. Lényegében én így töltöttem az ünnepi napokat, és szerintem egész jól kihasználom a maradék szabadidőmet, ami még van az iskolakezdésig. Még egy csomó megírásra való cikk vár rám, amit ezután a poszt után el is kezdek gyártani, így hát megyek is dolgozni.

További szép hetet kívánok nektek!
Mina  

2017.08.21. 14:44, Mina
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

♦ Kapcsolat ♦

• Email: minaru_99@freemail.hu
• Twitter: MINA

Minden jog fenntartva! ©

2013 - 2018 


Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról    *****    HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    Loki rajongók! Fan Fiction és egyéb történetek! Gyere és olvass nálam kedvedre! Ha tetszik, claim loyalty to me! (Loki)    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA és segíts másoknak is az asztrológia tanaival!    *****    Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha