A Butterfly Wings hivatalosan 2013-ban nyitotta meg kapuit. Azóta sok átalakuláson ment keresztül az oldal, ahogy én is. Bemutatkozásként szeretném közölni, hogy a blogon szubjektív véleményeimet, ajánlásaimat, esetleg személyes posztjaimat találhatod. Néha elkalandozom, és megeshet, hogy a bejegyzésem egy másik irányba visz, mint amibe én szerettem volna. Azért jó olvasást kívánok!
 
 

rólam csak röviden...

írás • olvasás • rajzolás • zenehallgatás • Dél-Korea • Lee Hong Ki • Ailee • Lee Seung Hyun • BIGBANG • FTISLAND • SNUPER • SUPER JUNIOR • sorozatok • nyelvek • történelem • XIX. század • barátok • kulturális események • műemlékek • színházak • utazás • új ételek • egyedi stílus • szerkesztés • állat szeretet • tavasz • teák • sétálás • írisz • vágott fű illata • csokoládé • álom könyv • még?

A személyes bejegyzésekhez >> Szereplők modul, ahol az általam említett személyek és a velem kialakított kapcsolatokról esik szó. 

 

 
Arch
Friss hozzászólások
 
Little Mee

Azoknak az oldalát teszem ki, akiket szívesen olvasok, vagy ismerek. Jelentkezni ettől még lehet, de nem biztos, hogy elfogadom. 

>> Inakítv részleg itt <<

 

 

*

Köszönet a design kódjáért a lindadesign c. weboldalnak!

A képek többsége a WeHeartIt illetve az Unsplash c. weboldalról származik. 

 

 
Panda napló
Archívum - 2017. december

2017 Karácsonya

Sziasztok Little Mee’sek!

Utólag is Boldog Karácsonyt szeretnék nektek kívánni. Tudom, hogy már réges-régen elmúlt, de a bejegyzésem témája ez lesz.

Az idei karácsonyi hangulatom csak addig tartott, amíg el nem kezdődött maga az ünnep. Mindig vártam azt a pár napot, amikor kigyúlnak a fények, és a csöndes utcákból egy ünneplő tömeg válik. Igaz, hogy nem szeretem a tömeget, de idén elmentem volna valamilyen karácsonyi vásárra. Megszerettem volna nézni a díszeket, a finom ételeket, és persze maga a hangulat is hiányzott. De ezt kompenzálva, az utolsó tanítási napon még szünet előtt, tartottak egy ünnepséget az aulánkban, amit a kicsik adtak elő. Eljátszották a Betlehemes pásztorjátékot, aztán az igazgató is mondott pár szót, végül a termeinkben társasoztunk, meleg teát ittunk, és tényleg olyan kellemes volt az egész. Barátilag is ajándékoztunk egymásnak pár apróságot. Vantanának egy színes kihúzó szettet adtam, aminek nagyon megörült, és meg is ölelt érte. Tudtam, hogy mindig elszedi tőlünk, és már szerettem volna neki ilyet venni. Sausage-nak egy füzetmegjelölőt és pár csokit raktam a dobozába, illetve az új osztálytársunknak, akit most Darky-nak fogok hívni, pár darab ceruzát, és egy csomag A/5-ös lapot adtam, mert nagyon szeret és tud is rajzolni - úgyhogy gondoltam szép ajándék lesz neki. A többiektől egy kis kézfertőtlenítőt, gyűrűt kaptam, illetve Darky egy Tom Ellises rajzzal lepett meg. Annyira gyönyörűen megrajzolta, hogy sokáig azt a képet nézegettem. Ez egyébként arra inspirált, hogy nyáron én is elkezdjek egy jobbagyféltekés rajztanfolyamot. ;)

Nálunk a mostani karácsony is ugyanúgy telt, mint az előző években. Anyáék bejárták a fél világot egy fáért, amit végül ingyen odaadtak 24-én, mert előző napokban nem sikerült eljutni semmilyen boltba érte. Apa méretre vágta, és beletuszkolta a tartójába. Az én feladatom volt a díszítés, amin nem kellett sokat gondolkodni, mert mindig csak két fajta színt használunk a karácsonyfánkon; ez az arany és a piros. Ráaggattam a gömböket, a világítást, és a legvégén a csúcsdíszt. Nagyon szépen áll még most is a nappalinkban. A menü kacsa volt, de mivel nem sült meg időre, ezért elmentünk a mamához, aki csirkemell hússal, krumplipürével és káposztával várt minket. Sok-sok édességet és teát kapott tőlünk, aminek nagyon örült. Még aznap este anya odaadta az ajándékaimat; egy újévi naptárat, a kedvenc édességemet - a Marlenkát, egy fekete szoknyát, és egy fekete torna gatyát. Előző héten pedig apától megkaptam a várva várt notebook-omat, aminek elképesztőmódon örültem, mert végre nem kell már a nagy gép előtt fagyoskodnom, kitekerve ülnöm, hanem a meleg takaró alól nézhetem a sorozataimat. :3 Azt sajnáltam, hogy nem sikerült nekik időben vennem valamit, úgyhogy mikor bementünk anyával a mamának vásárolni, és megkaptuk apától a postai utalványokat, akkor tudtam nézni anyának pár könyvet, amit megszeretett volna venni. Nagy Ken Follett rajongó, és egyből egy sorozatot néztem ki neki. Lesz mit olvasnia, ha majd szüneten lesz. Aztán áttértünk a H&M-be, ahol is egyből két farmerra csapott rá, mert már a régi nem volt jó neki. Magamnak is vettem három könyvet, és pár jó meleg pulcsit, és egy farmert. Apának pedig pár alsóneműt, pólót vettünk. Azért elmondhatom, hogy gazdag Jézuskám volt, és tényleg nagyon hálás vagyok az ajándékokért, amit nem sokszor mondok ki hangosan, mert valamiért ilyenkor leblokkol a szám, de írásban ezerszer lekörmölném, hogy: Köszönöm szépen! Természetesen megköszöntem az ajándékokat, és éjfélkor elmentünk a misére. Karácsonyi meglepetésként, mikor leültem anyával az egyik sorba, a mellettem lévő székre pont Ginger foglalt helyet, akiről még régebben írogattam. Akinek új a név, annak elárulom pár szóval, hogy ő volt az avatóm, és picit a crushom is, szóval nem igen kedveltem a jelenlétét mellettem. Ennek okából felmentünk a karzatra, ahol az orgonista egyfolytában elütötte az oktávokat, és valami borzalmasan hangzott a Mennyből az angyal, de hősiesen végig hallgattam, egyetlen nevetés nélkül. A mise végén gyújtottam egy mécsest Jonghyun emlékére, ami után úgy éreztem, kissé könnyebb a lelkem. Találkoztam a Kingáékkal is, akik az első sorokban ültek, ezért nem vettem őket észre. Váltottunk pár szót a karácsonyos összejövetel miatt, aztán mindenki ment haza pihenni.

Nem sokszor voltunk el otthonról, és nem is látogattuk meg a távolabb élő rokonainkat. Valamiért idén nem volt hozzá hangulatunk, vagy nem tudom, ezért mindenkinek egyesével elküldözgettem a jókívánságainkat Messengeren, ami nem egy perc volt, de utána sokkal jobban éreztem magam. Egyedül anya nagynénjét látogattuk meg az idősek otthonában, aki annyira meglepődött, hogy lát minket, hogy egyből sírva fakadt. Vittünk neki finom ételeket, és kicsit beszélgettünk is vele, bár voltak ott kedves emberek, de a család azért teljesen más. Az unokatesómékhoz is befutottunk hazafele jövet, és beadtuk az ajándékainkat nekik is. Nem akartunk sokáig zavarni, ezért pár mondat és jókívánság után már jöttünk is el.

A Lilivel még azelőtt futottam össze, mielőtt ismét kimentek volna a férjével Koreába. A szokásos olasz kávézónkba beszéltük meg a találkozót. Annyira örültem, hogy két hónap után ismét láthattam!  Egy fürdéskor használható hajkefét, és egy kézmelegítő zselét kaptam, aminek hihetetlenül örültem, mert úgy is mindig fázik a kezem, és nagyon jól fog jönni az iskolába, ahol éppenséggel spórolnak a fűtéssel. Neki egy Dove csomagot vittem, fügével és egy csokival. Elvittem a kézzel írt koreai nyelvtan füzetemet, amiért megdicsért, és pár mondatot kérdezett is tőlem. Mondtam neki, hogyha leérettségiztem, biztosan elmegyek egy koreai nyelvtanfolyamra Pestre, és ha addig tudunk találkozni, akkor tőle is szívesen tanulnék. Hamarosan úgy is megszületik a kisfia, az Áron, és majd megyek hozzájuk babázni. Már alig várom a kis csöppséget! Kíváncsi leszek, vajon mennyire fogja örökölni a Lili vonásait, és mennyire az apjáét. :3

A lányokkal pedig pontosan tegnap találkoztam, és mi is megünnepeltük szűk körben a karácsonyt. Jamtől egy kézzel készített fotós lapot kaptam, amin a közös emlékeink vannak, illetve egy cukker dobozt, és egy körömlakkot. A Kingától pedig finom illatú fürdősót, krémet, és egy szappan csomagot, amit már fel is avattam este. Tőlem csak kis csekélységeket kaptak; öt pár zoknit, arcmaszkokat és sok csokit. Sokat beszélgettünk az iskoláról, a továbbtanulásról, és felvetettem azt az ötletet is, mi lenne, ha nyáron elmennénk Sopronba nyaralni, csak mi hárman. Tetszett nekik az ötlet, azonban meg is akadtunk a pénz miatt. ,,Előbb egy jól fizető diákmunkát kellene találnunk, és csak utána tervezgetni a kirándulásokat”, mondta a Kinga. És igen. Tökre igaza van, és remélem jövőre kapok valami jó munkát, bár a Melódiákban elég rendesen csalódtam, és innen kezdve már kételkedem az ilyen kirendelt, kifejezetten diákoknak szóló szövetkezetekben, de majd még meglátom. Visszakanyarodva a lányokkal töltött időre, Jam felvetette, hogy mi tavalyelőtt írtunk fogadalmakat, és hogy biztosan elástuk valahova a Kingáék kertéjbe. Erre mit csináltunk?! Neki álltunk ásni délután négy órakor, amikor már szinte szürkület volt, vagy annál is sötétebb. És ástunk a Hófehérke és a hét törpe zenéjére. Kívülről úgy nézhettünk ki, mintha épp egy hullát akarnánk eltemetni, elég vicces volt a szitu. De végül nem találtunk meg azt a befőttes üveget, amire senkire sem emlékszik, hova ástuk el. Visszaérve a szobába, egy nagy sárga labdát kezdtünk el gurítgatni, amiben annyira eldurvultunk, hogy levertünk pár poharat az asztalról, és mindent beterítettünk barack lével. Még a telefonom se úszta meg, „újra kellett éleszteni” szegényt. Sokszoros elnézést kértem a pohárért, és megígértem, hogy veszek nekik újat a régi helyett. Remélem azért nem utálnak ki onnan. ^^”

Egyszóval, az idei karácsonyom elég mozgékonyan telt, hiába nem látogattuk meg a rokonokat. Most volt időm sorozatokat nézni, olvasni, és kikapcsolni az agyamat. Nem akarok még keddig az iskolára gondolni, de ideje elkezdenem elővenni a tankönyveket, és magamban elmormolni egy imát a következő évre. Szilveszteri programom nincs, azaz annyi van, hogy ma egész délután cikkeket fogok írogatni a blogra, illetve új sorozatokat fogok elkezdeni. Nekem így pont tökéletes az év vége. :)

Kívánok minden kedves olvasómnak nagyon boldog, gazdag, és sikeres új évet! Vigyázzatok magatokra, és töltsétek tartalmasan a visszamaradt pár napot az évből ill. az ünnepekből! 

2017.12.31. 15:18, Mina

Helyzetjelentés

Címkék: oldal költözés

Ismételten üdvözlök itt minden kedves új és régi olvasót!

Még októberben elköltöztettem a portált a Wordpressre, olyan felindulásból, miszerint a Gportálnak annyi, és új hostot kell keresni. De tényleg, alig maradtak itt. Aztán gyártogattam a posztokat ott, de tegnap úgy kibukott belőlem Twitteren az, hogy minél keményebben próbálkozom, annál inkább elveszítem az olvasóimat. A Gp-n még hagyján, de Wordpressen senki nem írt egy hangot sem; se véleményt, se ötletet, se egy megjegyzést, ami miatt kiakadtam, és elkezdtem magamban keresni a hibát. Végül úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom valami újítással, hátha valami kis friss feldobja az oldalt, és ekkor jutottam el arra az elhatározásra, hogy mi lenne, ha visszaköltöznék Gp-re. Szinte az egész tini koromat itt töltöttem le, és akárhányszor változtattam host-ot, mindig itt kötöttem ki.

Tehát most újult erővel, szilveszter előtt kettő nappal, ismét nyitva áll a kis Panda Blogom, amihez rengeteg új bejegyzés ötletem van! Talán a kinézettel foglalkoztam a legkevesebbet, mert leginkább a tartalmak átimportálása volt a célom az egyik blogról a másikra, de azért összeütöttem valami elfogadhatónak mondható designet.

Egyelőre ennyi bejelentenivalóval szándékozta jönni. Hamarosan jönnek a posztok, úgyhogy kérlek várjatok rám! J

2017.12.29. 19:20, Mina

Pályaorientációs nap az iskolánkban

- OKJ vagy egyetem?

Black and white shot of graduated student wearing cap and gown from behind, Eugene, OR (EUO)

Minden év decemberében az iskola gimnáziumi részére egy Education 2.0 -át tartanak a tanárok és az iskolánkban végzett diákok, akiket meghívnak. Ilyenkor általában az első élményeikről mesélnek a hallgatók, akik például első éves egyetemisták, és még nagyon új nekik ez az egész. De vannak, akik már inkább a munkaerő piacra kacsingatnak, és úgy mesélik el a saját élményeiket. Nagyon hasznosnak találom ezt a rendszert, mert így könnyen beleláthatunk egyes egyetemek működésébe az ott tanulók által.

A napunk abból állt, hogy az első két órában az online palyanet.hu c. oldalon egy önismereti illetve egy pálya-kalauz kérdőívet kellett kitöltenünk. Én úgy vagyok ezekkel a tesztekkel, hogy szépek meg jók, aki tényleg el van veszve, de egy teszt (a teszt írója) nem ismerhet téged jobban, mint te saját magadat. Én legalábbis így gondolkodom, és ezért is tartottam fölöslegesnek a kitöltését. A továbbtanulásról is beszélgettünk az infó tanárunkkal, aki szeret mindenbe olyan velőt rázóan belemenni. Ezt követően pár katona megszállta a fenti aulát, és berendezte magának az előadásra. Jöttek a Honvédségtől, és pár előadáson keresztül mutatták be, miért is jó katonának lenni. Volt pár fiú osztálytársam, akiket ez megfogott, és a következő szünetben már a fegyvereket próbálgatták összeilleszteni, amiket úgy hoztak magukkal a katonák.

És idén is sok volt a kar választék, amiből mindenki bátran válogathatott. Jöttek műszakisok, építőmérnökök, informatikusok, de persze pszichológusok, gyógytornászok, és alattuk egy szinttel az OKJ-s képzésű fotós, művész, és idegenvezető is helyt kapott. Akit egy kar, vagy irányzat érdekelt, annak csak be kellett ülnie egy terembe, ahol megválaszolták a kérdéseit. Mivel egyik szakra sem voltam túlzottan kíváncsi, ezért bementem az OKJ-s képzésűekhez, és csak végig hallgattam az ott felmerülő kérdéseket. Valamiért mindenkit a fotózás érdekelt, és ez így kissé meglepett. Én inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen, és hogy zajlódik le egy OKJ-s képzés. Az egyetemekről már annyit hallottam, hogy már lassan a könyökömön folyik ki, de érdekes módon az OKJ-ről nem sokan beszélnek. Sokan azt gondolják, hogy az csak azoknak való, akik hamar munkát akarnak találni, esetleg, hogy nem olyan képzettek a felsőoktatási intézményekbe. Ami egy hülyeség. Mert az OKJ-s képzés nagyon jó gyakorlatot ad az egyetemmel szemben, és plusz pontokat kaphat érte az illető, ha végül úgy dönt, hogy még is megpróbálkozik az egyetemmel.

Én személy szerint ezt az évet a kísérletezésre szánom. Meg akarom ismerni önmagamat, hogy mire vagyok képes, és hogy mit szeretnék csinálni az életben, ha majd kikerülők a munkaerő piacra. De most egy olyan erős gondolat ragadott el, amiben az egyetemisták is megerősítettek. Tisztában vagyok vele, hogy az egyetem már nem kispályás dolog. Ott kőkemény számonkérések vannak, és napi 12 vagy annál is több óra tanulás. És pont azon kezdtem el agyalni idén, plusz ez a szorongásos betegségem is felnyitotta a szemem arra, hogy számomra nem való az efféle fajta megterhelés. Biztos vagyok benne, hogy pár hónap sem kellene, és már hagynám ott az egészet. Úgy gondolom, az egészségem többet ér, mintsem hogy beleroppanjak a tanulásba, és kikészítsem még jobban az idegrendszerem. Azt már úgy is taccsra vágtam, nem kéne tovább nyúznom, főleg most. Az, hogy még mi leszek, kérdéses. Nagyon szeretnék a koreai nyelvvel komolyabban foglalkozni, és ha leteszem végre az érettségit, akkor el tudnék menni egy intenzív nyelvtanfolyamra. Mellette például elkezdhetnék egy OKJ-s képzést, vagy dolgozhatnék, hogy legyen miből fizetni az órákat. Most abban a stádiumban vagyok, hogy akitől csak tudok, tanácsot kérek, és meghallgatom az ő véleményét is. De minél többször gondolom át, annál inkább fogalmazódik meg ez bennem. Nem is tudom már, hogy melyik filmben volt az a mondat, hogy; „Ha minden reggel azzal kelsz fel, hogy te ezt akarod csinálni, akkor ezt KELL csinálnod!” - vagy valami hasonló idézet volt. És nagyon igaz. Ha valaki valamire nagyon vágyik, az egyszer biztos beteljesül valamilyen formában.

Hogy döntsük el, hogy merre tovább?

A legfontosabb az, hogy TE személy szerint mit szeretnél. Ne a nagymamád, a kiskutyád, vagy a szüleid döntsék ezt el helyetted. Hanem TE magad! Ha úgy érzed, hogy eléggé készen állsz, és lelkiekben is erős vagy egy egyetemhez, akkor vágj bele! Ha viszont téged is a finomabb fából faragtak, és pár karcolástól is a végedet járod, akkor érdemes megpróbálkozni valami OKJ-s képzéssel.

- Írd fel egy papírra, hogy miben vagy jó. Azt is jegyezd fel, hogy milyen szakmákban tudnád elképzelni magad, mi az, ami testhezálló lenne számodra. Így nagyban megkönnyíted a dolgod, és utána már csak a keresgélés marad egy jó intézmény után.

- Ha tudsz, akkor érdeklődj az ott tanulóktól az oktatásról, a színvonalról, mert ez is szűri a választási lehetőségeket.

- Ha teheted, menj el sok nyílt napra, de ne pont akkor, amikor hirdetik. Ülj be egy rendes tanórára, és nézd meg, hogyan zajlódik egy átlagos óra például az egyetemen. A nyíltnapon hajlamosak elhúzni a hallgatóság elől a mézes madzagot, hogy őket válaszd.

Több tanácsot ezzel kapcsolatban nem tudok adni, mert én is ezekkel kísérletezem, és eddig ezek voltak a legmegbízhatóbb visszajelzések. Azt azért fontos észben tartani, hogy bármit is válassz, érezd magad benne jól, és ne egy kényszermunkának fogd fel a saját hivatásod. Legyél a legjobb benne, és érj el nagy célokat!

2017.12.19. 18:57, Mina

Szorongás? Ne hagyd, hogy felemésszen!

Címkék: személyes

Most egy kicsit komolyabb hangvételű bejegyzéssel jelentkezem. Pontosan arról szeretnék beszámolni, hogy miért is hanyagoltam a blogot, és miért nem jelentkeztem egy ideje.

Október elsején, de ha nagyon pontos akarok lenni, akkor szeptember legvégén tört rám egy nagy rosszullét. Görcsölt a hasam, émelyegtem, és minden ok nélkül remegtem. Nem tudtam elképzelni, hogy mi lehet a probléma, és először arra gyanakodtunk anyával, hogy valami étkezési zavar. Emlékszem, paradicsomlevest ettem, ami jól esett, viszont utána a gyomromnak nem igazán tetszett. Majd ez pár nap múlva, Algopyrinnel és No spaval elmúlt, azonban egy hónapja újra előjöttek a tünetek. Sokkal rosszabbul voltam, és lassan már azok a gyógyszerek sem segítettek annyira. Éjszakánként nem tudtam elaludni, és úgy éreztem, hogy a gyomorsavam szétmar. A furcsaság ebben az volt, hogy mindig olyan pénteken, tehát hétvégenként jelentkezett, és fogalmam sem volt róla, mitől vagyok ennyire rosszul.

Most decemberben megelégeltem az állapotom, mert már rettenetesen untam, hogy alig mertem enni valamit. Rettegtem attól, hogy még rosszabbul leszek, úgyhogy mikor már a tetőfokára hágott az egész, hajnali egy körül elmentünk anyával az ügyeletre. Nem mondtak sok újat, csak kérdezgettek, hogy nem az iskolai stressz lehet-e. Egy jó erős savlekötőt kaptam, és egy beutalót a pszichiátriára, plusz a gasztroenterológiára. Természetesen oda nem mentünk el, mert ha ledugnának valami csövet a gyomromba, én nem bírnám ki. Így hát másnap reggel a háziorvosomhoz is elmentünk, aki a Sedativ homeopátiás gyógyszert javasolta. Ő is megkérdezte, hogy van-e valami komolyabb tanulás, érettségi előtt állok-e. Mondtam neki, hogy lassan kis érettségik lesznek, és nekünk kell szervezni a szalagavatót, és azt gondolhatta, hogy akkor ezek miatt lehetett a gyomorfájdalmam és a remegésem. Végig csináltam azt a kúrát, bár nem tapasztaltam semmit közben, és utána sem. A kúra vége felé pedig megvettük a MagneB6 tablettákat is, amit mostanság nagyon hirdetnek a tévében. „Alakítsd át a mindennapi stresszt...” mottóval.

Ez eddig mind rendben volt, de aztán jött még egy mélypont, amikor is az iskolában voltam, és már úgy a homeopátia kúra közepe felé tartottam. Az iskolában annyira émelyegtem, és lángolt az arcom, hogy sírva fakadtam. Nem tudom, hogy a fájdalomtól, vagy az idegrendszerem kimerültségétől, de akkor azt hittem, nem lesz tovább. Sétálgattam kicsit a szabad levegőn, ami megnyugtatott, de utána mentem is haza. Anya keresett egy pszichiátert a kapcsolatai által, és amilyen gyorsan csak lehetett, kaptunk is időpontot. Mivel soha nem voltam egy ilyen beszélgetésen, nem tudtam elképzelni, hogy most mi fog történni. De bátran állíthatom, hogy az idegenekkel való félelmemet hamar legyűrtem, és a szám szárassága ellenére beszéltem neki a felmerült problémákról. Itt kitértem az angolra, hogy mennyire rossz, hogy mások sokkal jobban haladnak vele, és a tanár is hülyére vesz sokszor. Elmeséltem neki a vezetés okozta rossz élményeimet, amik a sikertelenségből adódtak. Úgy gondoltam, hogy ezek is biztos közrejátszhattak abban, hogy ennyire rosszul lettem, így hát mindent megosztottam, ami csak az eszembe jutott. A végén természetesen az jött ki, hogy semmilyen komoly bajom nincs, és ezt a fajta szorongást könnyedén lehet kezelni. Kaptam hangulatjavító gyógyszert, amit kiváltottam, de nem szedtem be egyszer sem. Maradtam a Xanax-nál, ami segített nekem az elvalvás előtt, hogy nyugodt legyek. Szerintem megérte elmenni, mert máshogy beszélünk egy idegennel és máshogy egy baráttal, szülővel az adott problémánkról. Tudott egyfajta segítséget nyújtani, mert adott pár tanácsot, és próbálom azokat betartani. A vérvétel ezen kívül kimutatta, hogy magas a bili rubin szintem. Ha jól emlékszem, akkor olyan 38 körül lehetett, a normál meg olyan 25 körül van, de ebben nem vagyok 100%-ig biztos. Megállapították, hogy sok volt a festék a szervezetemben, ami miatt sok savam keletkezett. Azóta hanyagolom a puffasztó, a gyomornak megterhelő ételeket, és próbálok napi többször keveset enni.

A mostani helyzet az úgy áll, hogy már nem kell Xanaxot szednem, miután lefekszem, mert már nem remegek, és a savam sem jön fel, csak olykor-olykor fáj egy picit a gyomrom, de az elviselhető ahhoz képest, amiken keresztül mentem. A hangulatingadozásaim sem olyan erősek, mint amilyenek kezdetben voltak. Már biztos a gyógyuló stádiumban vagyok, sőt! Csak amikor megtörtént ez az egész velem, annyira rosszul viseltem, hogy még magamat is megleptem vele. Továbbra sem tudom, mi okozta vagy mi volt az az inger, ami kiváltotta ezt, de hál’ Istennek, most minden rendben van.

A történetemet azért is meséltem el, mert tudom, és biztos vagyok benne, hogy vannak olyan olvasóim, mint én. Hasonló helyzetben, vagy rosszabbul. Akik olyan cipőben járnak, mint én, azoknak javasolnám, hogy menjenek el a háziorvosukhoz, és vizsgáltassák ki magukat. Nem lenne baj, ha egy vérvételre is elmenne az illető, mert az elég biztos adatokkal szolgálhat. Nem ciki ezen kívül segítséget kérni egy szakembertől, mert például mondhat olyan dolgokat, amikre nem is gondolna az ember olyan állapotban. De mindezek mellett saját magunkkal kell törődni. Felismerni a gyengeségeinket, a hibáinkat, és elfogadni őket. Nem szabad hagynunk, hogy felőrlődjünk a saját kezeink által, mert az idegi ronccsá tesz minket és a körülöttünk lévőket egyaránt. Mindent jól, és alaposan gondoljunk át, próbáljuk ellazulni, ami tudom, hogy ilyen helyzetben lehetetlen, de megnyugtat.

Ha Te is magadra ismersz esetleg a bejegyzés tartalmából, akkor ne késlekedj tenni valamit! Ezen kívül, ha valakinek bármi kérdése lenne, az felteheti a minaru_99@freemail.hu email címen.

2017.12.17. 12:16, Mina
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

♦ Kapcsolat ♦

• Email: minaru_99@freemail.hu
• Twitter: MINA

Minden jog fenntartva! ©

2013 - 2018 


Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról    *****    HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    Loki rajongók! Fan Fiction és egyéb történetek! Gyere és olvass nálam kedvedre! Ha tetszik, claim loyalty to me! (Loki)    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA és segíts másoknak is az asztrológia tanaival!    *****    Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha