Mina

안녕! 

Egy tizennyolc éves maximalista, belül törékeny kívül erősnek mutatkozó lányka blogján jársz, aki egész realistán látja a világot.

Igen. Ez volnék én. Mina. 

Itt megosztom mindennapjaim kicsiny lépéseit, és még akár némi cikk is csöppenhet extraként. 
 

Némi információ

Szerkesztő: Mina 
Téma: Blog
Blog nyitása: 2016.02.05 (eredeti: 2013. 08. 11)
Szünet: 2017.03.04 - 2017.07.07.
Kinézet: Linda Design, WeHeartIt [Seungri 01]
Ajánlott felbontás: 1920 x 1080
További elérhetőségek: Twitter x WeHeartIt x Moly x Viki x Starity x AnimeAddicts 
E-mail: minaru_99@freemail.hu 

Eddigi kinézetek
 

<< Vissza a Főoldalra 

 
Címkék

Itt jártam / Vélemény / Szabadidő / Személyes / Interjú

 
Régi bejegyzéseim

daesung, kpop, and choi seung hyun kép

A megtekintés regisztrációhoz kötött! 

2014 
2015
2016
2017 első fele

Regisztrálni itt tudsz, de nem biztos hogy elfogadom!

 
Extrák

gif, VIP, and seungri kép

Díjak - büszkeségek
Dorama lista - a már látott sorozatok
Videóim - történeteim traileréhez, események megörökítésére
Rajzaim - 2014-es évtől kezdve egészen mostanáig
 

 
Jelenleg...

... ezt olvasom >>

A történet elején a tizenhat éves Jacob felismeri nagy erejű, új képességét, és kisvártatva alámerül a történelembe, hogy kimentse különleges társait egy szigorúan őrzött erődből. Jacobot az útján elkíséri Emma Bloom, a lángoló ujjú lány, és Addison MacHenry, az elveszett gyerekeket kiszimatoló kutya. A mai Londonból a Devil's Acre, az Ördög Hektárjának, a Viktória-korabeli Anglia legszörnyűbb nyomornegyedének labirintusszerű sikátoraiba utaznak. Ezen a helyen dől el örökre a világ összes különleges gyermekének sorsa. 

 

... ezeket nézem >> 

Man to Man sorozatA sorozat egy hírességről szól, aki hirtelen úgy dönt, felvesz maga mellé egy testőrt. A testőr egy titokzatos férfi, aki sok területen tehetséges. A dorama tele van akciódús jelenetekkel és számtalan csavarral, de természetesen a románc is helyet kap benne.

A vízisten menyasszonya (Bride of the Water God) sorozat

Az ismert képregény feldolgozása került most a képernyőre. De az eredetitől eltérően, nem a múltban, hanem nagyon is a jelenben játszódik a történet, ahol a vízisten és egy halandó nő egymásba szeret.

Tunnel sorozat1986-ban, Park Kwang Ho nyomozó (Choi Jin-Hyuk) kétségbeesetten próbál elkapni egy sorozatgyilkost. A gyilkos után ered és közben átmegy egy alagúton. Az alagút másik oldalán 2017-ben találja magát. A sorozatgyilkos folytatja a gyilkolást, amit 30 évvel ezelőtt elkezdett. Park Kwang Ho együtt dolgozik Kim Sun Jae nyomozóval (Yoon Hyun-Min) és Shin Jae Yi kriminálpszichológus professzorral (Lee Yoo-Young), hogy elkapják a gyilkost.

 
Chat

>> A blog Facebook lapja <<

 

 
Little Mee

   

      
 

Nina x Limonadee x Ninaa x Cerila x Dylan x Reina x Viki

>> Inaktívak <<

>> Csere feltételek <<

 
Aktuális kedvenc

 
Panda napló

Írok az írásról

2017.07.18. 14:10, Mina
Címkék: interjú írás
A blog szerkesztője meginterjúvolja magát

Most mondjátok, hogy nem vagyok eredeti! Itt ülök a gép előtt, a torkomon vizes borogatás van megfázás miatt NYÁRON, és azon töröm a fejem, hogyan tudnék nektek mesélni az írós „életemről”, hogy senki ne unja meg már a harmadik mondatnál. Mivel nem jó mindig a sűrített szöveg, ezért most egy ilyen különlegességet hoztam.

 

1.       Gyakori feltett első kérdés a mióta írsz?

2009 óta pötyögök a billentyűzeten. Hogy pontosabb legyek, abban az évben kezdtem el egy történetet írni, papírra és ceruzával. Emlékszem még egy részletére belőle. A lány egy színes szemüvegért elutazott Amerikába, és ott megismerkedett valami pénzes emberrel, aztán a másik nap meg már az isten se tudja, hol volt szerencsétlen! Folyton ment, mint zsidóba a fájdalom. Szerintem akkor még nem voltam tisztában az időeltolódás és az utazás időtartalmának fogalmával, de nem érdekelt túlzottan, mert ez lekötött, és jól esett írni. A címe oly’ fantázia dúsan hangzó: Egy lány élete nevet kapta. Sajnos már nem találom sehol, és be se fejeztem, de ez a regény indított el eme izgalmas úton engem.

2.       Mi inspirál az írás alatt?

Inspirál? Legtöbbször (sőt! szinte mindig) magamnak írtam, és tetszett az a gondolat, hogy én alakítom ki a történet világát, a szereplőket, és magát a cselekményt. Legtöbbször filmekből, vagy videó klippekből merítek ihletet, ezen belül is a kedvenc műfajaim közé tartozik a thriller, akció, és a dráma. Ezek egyébként erősen meg is mutatkoznak az írásaimon.

3.       Melyik az a műved, ami legjobban a szívedhez nőtt?

Hmm… Itt akkor két irományt emelnék ki. Az egyik a My Juliet, a másik pedig a Válaszút. Az előbbi azért lett a kedvencem, mert mindig is szerettem volna egy efféle fajta drámát leírni, és úgy gondolom, ezzel a két novellával sikerült elérnem. A történet maga szomorú, elégikus hangulatú, sok benne a visszaemlékezés, ami teljessé (és a későbbikben érthetőbbé) teszi az egész sztorit. Az utóbbi pedig egy nagy meglepetés volt számomra, mert az ötlet csak úgy kipattant a fejemből, és ahogy feleszméltem, már meg is született a mű. Itt, varázslatos módon, csak a kezem járt, és alig kellett gondolkodni a cselekmény vázlatán. Bekapcsoltam a Word-öt, és már pötyögtem is a sorokat. Ez volt az egyetlen olyan írásom, ami ilyen gördülékenyen ment, ráadásul kipróbáltam benne a szerelmi szálat, és elsőként (és utolsóként) írtam fiú-fiú párosról, ami egyébként nem lett olyan nyálas, mint azt elsőre gondolná az ember.

4.       Kedvenc író/írónő?

Én oda meg vissza vagyok Cassandra Clare Végzet Ereklyéi illetve a Pokoli szerkezetek trilógiájáért. Fantasztikusan fogalmaz, és tényleg úgy érzi az ember, mintha nem is lenne külvilág. Csak a könyvé. Nem vagyok nagy rajongója a vámpíros, vérfarkasos sztoriknak, mert épp annyit láttam belőlük, hogy elegem lett belőlük. De Cassandra karakterei rögtön belopództak a szívembe! Zseniális elme, ez már tény.

5.       Min dolgozol most?

Jelenleg egy kis regény van készülőben, aminek a műfaja hasonlít a drámára, vannak benne akció jelenetek is, és szerencsémre a romantika hanyagolva van ebből a firkálmányból is. A történetről nem árulnék el sokat, legyen elég annyi, hogy aki szereti a pörgős ám drámai részeket, az mindenképp szeretni fogja (ha feltöltöm, és egyáltalán lesz rá igény). Vizuális típusoknak (meg akiket érdekel), ajánlom a történetemhez készült trailert. (>> Videóim menüpontban elérhető Állíts meg, ha tudsz! címen.)

6.       Más művészeti ágban is kipróbáltad már magad?

Nagyon szeretek festeni, rajzolni, ha időm és kedvem engedi. A blogra ezentúl fel fogom tölteni a legújabb alkotásaimat, már csak azért is, hogy tudjam honnan hová tartok ezzel. Ezen kívül régebben írtam verseket, egyperceseket, és még szerepjátékban is kipróbáltam már magam.

7.       Használsz valami segédletet írás közben? Jegyzetelés, stb…?

Legtöbbször a szinonimaszotar.hu-t, illetve a Google-t használom. Az elsőt remélem nem kell megmagyaráznom, miért. Sokszor nem jut eszembe más szó például a szépre, és emiatt ez a kis honlap nagyon hasznos. A Google-t pedig csak amiatt említettem, mert a magyar nyelv elég cseles, és néha megtréfál a helyesírásával. Amikor elbizonytalanodom, akkor csak begépelem a keresőbe, és általában jól kiadja a szót. Jegyzetelni általában akkor szoktam, mikor ihletet kapok, vagy a karakterek személy leírását akarom rendszerezni. A mostanában írt kisregényemhez viszont egy csomó papírt elhasználtam. 

8.       Van további célod az írással? Esetleg egy saját könyv?

Nekem mindig csak egy célom van, ha elkezdek egy irományt. Befejezni. Nagyon rondán mutat a félbehagyott munka, ezért is „kényszerítem” magam arra, hogy ne csak az üres oldalak legyenek, hanem valami emészthető tartalom is. A saját könyvtől olyan messze vagyok, mint innen a Mars, bár ha úgy vesszük, akkor egyes kiadóknál nem számít túlzottan a minőség. Bármikor be lehet vinni oda egy hibákkal teli kéziratot is, amiből egyből bestseller-t csinálnak. De én nem ilyen típus vagyok. Szerencsére.

9.       Mi a legfontosabb egy író számára?

Az elkötelezettség, kitartás, és persze az olvasói visszajelzések.

 

Ha te is írsz, és szeretnéd, hogy elolvassam, akkor hagyj egy kommentet alul. Szívesen merülök el mások fantázia világába. 

Hol jártam? - 1. rész

2017.07.17. 12:36, Mina
Magyarországi Metodista Egyház

Még mielőtt belekezdenék a mesélésben, szeretnék egy fogalmat megmagyarázni, mi is az a Metodista Egyház.

A metodista egyház a XVIII. században jött létre az anglikán egyházon belüli vallási-megújulási mozgalomként, amely erős társadalmi-politikai kihatással is bírt. Többek között jelentősen hozzájárult az akkori Anglia erkölcsi képének megváltozásához is. A szegények és elesettek felkarolásával sokakban felébresztette a társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás gondolatát. A metodista egyház életében a vallási megújulás mellett ma is fontos szerepet játszik a társadalmi elkötelezettség.

forrás: http://www.metodista.hu

 

    Tegnap történt tehát, hogy megismerhettem ezt a fajta vallási nézetet is a Lili által. Úgy volt, hogy esküvő előtt nem lesz lánybúcsú, így csak egy szimpla napot töltöttünk együtt. A tízórás vonattal felmentem Pestre, és ő már ott várt rám. A jegyvétellel a kelleténél többet bajlódtunk, mert amelyik villamosra szerettünk volna felszállni, az el lett térítve a vb miatt. Vettem egy napi jegyet, hogy ne kelljen mindig megállni egy automata előtt, aztán onnantól kezdve haladtunk tovább metróval, villamossal egyaránt. Fél órás késéssel megérkeztünk az egyházhoz, ahol egyből egy táncos csapatot láttam, amint becsuktam az ajtót magam mögött. Mondanom se kell, hogy az imaház tele volt koreaiakkal, körülbelül húszan vagy annál is többen. Még mielőtt beértünk volna a terembe, megkérdeztem a Lilit, hogy biztos bemehetek én oda, mert én voltam ott az egyetlen magyar emberke. Feszélyeztetve éreztem magam először, alig bírtam megszólalni a mise után. Főleg, miután a pap mondott valamit, miközben rám nézett, és utána az összes ott ülő emberke rám szegezte a tekintetét. Öregedtem pár évet azalatt a három másodperc alatt, de aztán hamar a Lilire terelődött a figyelem, ugyanis a pap megáldotta őt, és minden jót kívánt az esküvőjére. A miséztető férfi szintén koreai volt, így egy árva mukkot nem értettem a mondandójából. Volt, mikor olyan hangosan beszélt, hogy azt hittem kiabál, de a Lili erre csak annyit mondott, hogy nem mérges, csak tenor hangja van. A ceremónia végén pedig a Lili bemutatott a kollégáinak, barátainak. Egy idős férfi megkérdezte tőlem, ismerem-e a bibimbapot, mire én igennel válaszoltam, és ő meg eltolt az étkező felé jóformán. (A koreaiaknak tényleg mindenük az evés.. :D) Három lány folyékonyan tudott magyarul, és ebből jó kis szituációk lettek. Találkoztam azzal a lánnyal is, akivel a Koreai Kulturális Napokon, így legalább ő nem volt teljesen ismeretlen számomra. Ebéd után eltáncoltuk az esküvői meglepi táncot, és utána próbáltuk megbeszélni, ki hogy álljon, mit hozzunk kelléknek. Ebből az lett, hogy aki csak koreaiul és angolul tud, attól kérdezte a Lili magyarul, hogy milyen ruhában lesz, és akik meg mindhárom nyelven tudtak, azok meg tőlem kérdezték meg koreaiul ugyanezt. Vicces volt, és addigra már viszonylag feloldódtam, és én is bekapcsolódtam a beszélgetésekbe. Egy negyven év körüli nő is odajött hozzám, perfect angol szöveggel kérdezte, hogy mióta tanulom a nyelvet, meg milyen iskolába járok. Később kiderült, hogy az amerikai nagykövet feleségével folytattam egy mini párbeszédet. Le is sokkolt a dolog, és utána csak így ámultam meg bámultam. Két órát voltunk maximum ott, mert a Lili kapott egy hívást az étteremből, ahol tartják majd az esküvőt, hogy pár dolgot még el kell intéznie, úgyhogy indultunk is tovább arra felé. Jött velünk az egyik lány is, aki jól tudott angolul, és mesélte, hogy neki is gondot okoz a megfelelő ruha kiválasztása. Meg azt is mondta, hogy vannak magyar barátai, de az iskolájában csak angolul kommunikálnak, így nem tanult meg még magyarul. Erre rávágtam, hogy majd én segítek neki, amin ő csak nevetett. Erre mondta, hogy mikor magyarul beszél, az emberek mosolyognak, és azt mondják rá, „Jaj, milyen édes!”.  Megtanítottam neki az elköszönést; Viszontlátásra, ő meg nekem a Fáradt vagyok mondatot. Ezért is érdemes volt felkelni.:’) Visszafele úton, a villamoson kérdeztem a Lilit, hogy kik voltak azok a táncosok, mire ő csak annyit mondott, hogy vendégek, és bejárták már egész Európát. Ő sem ismerte őket annyira. De amikor láttam őket táncolni, úgy éreztem magam, mint az amerikai templomokba, ahol a néger nők énekelnek hosszú klepetusban. Furcsán jó érzést keltett bennem a látvány.

Miután megbeszéltünk mindent az étterem tulajdonosával, és megnéztük a helyet, ahol táncolni fogunk, elmentünk hozzájuk. Az esküvői káosz azért látszódott a lakáson, mert mindenhol lufik, meghívók, és a névjegyek tornyosultak. Felajánlottam a Lilinek, hogy segítek elkészíteni a kis névtáblákat az asztalra, de ő meg tiltakozott, és mondta, hogy inkább menjünk inkább a Duna Plázába. Addigra hazajött már a vőlegény is, és együtt elsétáltunk a pár méterre lévő nagy komplexumba. Ettünk finom olasz fagyit, amitől rendesen megfájdult a torkom, mert előző két nap rettenetesen néztem ki a megfázástól. Aztán nézelődtünk a papírírószer boltban vendégkönyvért, de megfelelőt nem találtunk, vagy éppen túl drága volt. Közben a vőlegényt elvesztettük, aki addig a Media Markt-ban nézelődött. Kerestük egy negyedóráig, amikor is a Lili megtalálta egy hajvágó szalon előtt. Katonás stílusú frizurája lett, de nem vágatta kopaszra. Ezek után a vőlegény haza ment, mi pedig megnéztük a Duna partot és a Margit-szigetet. Elképesztő látványt nyújtott a kettő! Majd megérkeztek anyáék is, akik szintén nem voltak még a Liliéknél. Velük is sétáltunk egyet a part mellett. Kávéztunk, majd lassacskán elköszöntünk, mert kezdett sötétedni.

Nagyon szép nap volt a tizenhatodika. Nekem csak jó élményeim vannak róla, így hát itt is megköszönöm unnie-nak, hogy vele lehettem. A következő hónapban azt beszéltük meg, hogy megyünk majd Debrecenbe a virágkarneválra. Ott még egyikünk se volt, és mindketten kíváncsiak vagyunk rá. Meg persze jó program a nyárra. 

Frissen és ropogósan

2017.07.13. 13:53, Mina
- avagy a 2017-es doramák véleményem szerint ~ első felvonás

 

1. My Secret Romance

Úgy gondoltam, egy mesebeli sorozatra bukkantam, aztán kiderült, hogy még sem. Bevallom őszintén, hogy az ismertetője egyáltalán nem fogott meg. Valamikor egyébként el sem olvasom, de itt kivételt tettem, mert a sorozatról készült képek nagyon megkapóak voltak, és az ebben szereplő színészeket még nem láttam sehol sem. Csupán azért kezdtem neki, mert szinte a fordítókkal együtt haladtam a nézésével, és friss dorama gyanánt gondoltam, hogy ez majd valami újat fog mutatni, még is csak 2017-ről van szó. Tudjátok! Hogy majd eltekintenek a kliséktől, és valami jó kis frappáns sztorit kapunk. Sajnos csalódnom kellett, mert nem volt több egy olyan szerelmi drámánál, amiben természetesen meg voltak a gyakran ismételt sablonok. Gondolok én itt a gonosz apára, a vállalat igazgatójára; a gyerekkori traumákra (itt: elhagyja az anyja); x év után ismét találkozásra; ugyan ahhoz a céghez kerülnek a szerelmesek; féltékenységre, és még sorolhatnám a végtelenségig. Nekem ez a sorozat nem hozott nagy áttörést, de megmondom azt is, hogy élvezet volt nézni, ahogy szenvedtek a „nem lehetek a tiéd ezért és ezért” okok miatt. Nem az én asztalom a romantika, ám ha jól kidolgozott a történet, amit át akarnak adni a nézőknek, akkor természetesen én is sodródok az árral. Még sokszor írásban is nehezemre esik effajta érzéseket közvetíteni, úgyhogy valószínű ez is közrejátszott abban, hogy nem lett az abszolút kedvencem. Viszont aki szereti az ilyen könnyed limonádé, „nem kell gondolkodni, csak nézni” féléket, annak bátran ajánlom, mert egyszer valóban meg lehet nézni. 

2. Chicago Typewriter 

Én úgy gondolom, akkor jó egy sorozat, ha a végére úgy érezzük, mintha a szereplők a barátaink lennének, és a cselekmény magával ragad. A sorozatokban az a rossz, hogy valamikor véget érnek. Ha az adott film nem kötött le, az akkor nem is volt tartós kapcsolat. Viszont ha úgy érzed, megszakad a szíved, és nem akarod elengedni… na itt születnek a „bestsellerek”!

Amikor elkezdtem nézni, azt hittem nem fog tetszeni. Nehezen indult (legalább is számomra), és már úgy voltam vele, hogy „én most kilépek ebből, nem érdekel”, és akkor jött a varázslat! Szerintem sejthette a rendező, hogyha nem fogja meg a nézőket már az elején, kevés lesz az, aki folytatja is, de szerencsémre én mindenképp tovább néztem. És nem bántam meg! Olyan történetet kreáltak, hogy leesett az állam. Én még ilyet egyéként sehol nem láttam, és emiatt bátran mondom, hogy ez valóban egyedi történettel rendelkező dorama. Minden olyan elem benne volt, ami nagyon közel áll a szívemhez. A főszereplő lány (Im Su Jeong) mesterlövész, és kicsit sem az a rimánkodó típusú, mint azok, akiket néhány sorozatban látni. Ha kell, ki áll magáért, és még erőszakot is alkalmaz, ha úgy adódik a helyzet. Olyan elképzelt karakter, akit még én is szívesen látnék egy teára. A mester írónak (Yoo Ah In) még a jelenben is szinte ugyanaz a személyisége volt, mint a 30-as évekbeli régi önmagának. Hideg, távolságtartó, de érzékeny személyként lép fel, aki bár nem mutatta ki az érzéseit, belül szétmarcangolta saját magát. A múlt idézős részekben az tetszett, hogy nem lehettek régen egymáséi a szeretett lánnyal, bárhogyan is akarták, és csupa szenvedés meg szenvedély is volt az életében. Számomra ez felért egy jó romantikus drámával. Sokkal jobban felfokozódik a hangulat, ha csak kerülgetik egymást, a távolból vigyáznak a másikra, mintsem, ha ajtóstul rontanának a házba. És persze ott olt Mr. Casper úr (Go Kyung Pyo), a harmadik fél a baráti körből. Nélküle elképzelhetetlen lett volna ez a golden trió, mert mindegyikük egy kicsit hozzá tett a másikhoz, segítették egymást, és egyedülálló személyiségük volt. Természetesen egy szerelmi történetben kellett a fölösleges harmadik - szenvedő alany - is, ezért rá akasztották ezt a „mellékszerepet”. Igazából én mindig is a mellékszereplőkkel szimpatizáltam. Az ő sorsuk, személyiségük, és érzés világuk ragad meg annyira, hogy azt mondom; „Igen, én is ezt érezném, ha a helyedben lennék!” Tetszettek még azok a jelenetek, mikor keveredett a múlt a jelennel, mert így a régi megszállt Koreáról, akkori viseletekről is szó esett. (A régi korok [egészen a 17-ik századik] mindig is nagyon vonzottak.) Ezen kívül még a kihagyhatatlan szellem poénok, csak a vicc kedvéért, és furcsa mód a szomorú jelenetek is. Ez a dorama elgondolkodtatott, felcsigázott, és megszerettette velem a szereplőket. Még a hajnali órákban is képes voltam még egy részt nézni a történet gördülékenysége miatt.

Ha ezt kiváltja belőlem egy ilyen dráma, akkor vastapsot érdemel! Ennél is pontosan ez volt a helyzet. Imádtam minden részét, és bekerült a top listám közé. Bátran ajánlom mindenkinek, aki vágyik egy kis akcióra, érdekli Korea régi történelme (csak egy töredéke) a Japán megszálláskor, és nem veti meg a romantikát.

+ A zenéi elvarázsoltak, és teljesen átadta azt a szomorú, melankolikus hangulatot, amit akkor érezhettek a szereplők.

Kettő

2017.07.08. 16:47, Mina
4 + 1 ötletet, ha nem jutsz el külföldre nyaralni!

Kapcsolódó kép

Kép forrása: http://za-men.eu/archives/8204

Itt a nyár, és mi mással tölthetnénk a szabadidőnket, ha nem az utazgatással? Vannak a világban csodálatos helyek, amiket érdemes látni, de mi van akkor, ha az embernek nincs elég pénze egy repülőjegyre, esetleg lekéste a jó szállodákat?

Biztos vagyok benne, hogy senki nem látta még Magyarország összes látványosságát. Hazánkban is vannak épp olyan jó, és gyönyörű helyek, amik felkelthetik az érdeklődést. Habár nem a svájci alpokat látjuk, még sem kerül egy belföldi utazás olyan horribilis összegbe! Összegyűjtöttem pár ötletet arra a célra, ha valaki nem szeretne otthon kuksolni, és jobban meg szeretné ismerni a helyet, ahol él.

 

Egy

2017.07.07. 15:03, Mina

팬더 일기

Azaz „Panda napló” magyar fordításban. Igen. A koreai még mindig a szívem csücske. És nem. A Gportál nem engedte, hogy koreaiul legyen a blog cím. Sajnos.

Mint látjátok, ismét a Gpolgárok közösségét erősítem a visszatérésemmel. Sokat vacilláltam egyébként azon, hogy mi legyen a blog sorsa, mert több hónapig nem volt semmi életjel, de a statisztikát mindig figyeltem (és persze a kommenteket is, amit nagyon köszönök), és átlagosan tíz fő mindig rálesett a lapomra, itt vagyok-e már. Jelentem: Élek, és itt vagyok újra nektek!

Azzal most nem fárasztalak titeket, hogy mi történt a négy hónap alatt, inkább a jövőre fogok koncentrálni, és mindent bele adok, hogy még jobb legyek akár itt, szerkesztőként, akár a való életben. Viszont mielőtt fejest ugranánk az egészbe, azért pár mondatban elmesélem nektek, milyen ”változásokon” mentem keresztül ezalatt az idő alatt, ami lehet nem lesz túl vidám, de ahogy a szép és örömteli, úgy a szomorú pillanatok is mind hozzám tartoznak.

A szünet óta mondhatni sokat változtam belsőleg, ami alatt azt értem, hogy érzékenyebb lettem a külső hatásokra. Rájöttem, hogy egy maximalista emberke vagyok, aki mindig a tökéletességre törekszik, és folyamatosan próbálok megfelelni másoknak, ami engem sokszor kikészít. Észre sem veszem, és ha nem jön össze véletlenül egy vizsga, már könnyekben török ki, és sanyargatom magam azzal, hogy „a szüleim ehhez vajon mit fognak szólni”. Mit szólnának? Azt, hogy csináld meg a legjobb tudásod szerint! A másik kedvencem, hogy másokhoz hasonlítgatom magam, és azt hiszem, hogy ezzel kevesebb vagyok, holott dehogy is! Sokkal egyedibb és kreatívabb tudok lenni, mint azt gondolnám. Csak a probléma ott van, hogy ezt leírni és gondolni két különböző dolog. Sokszor érzem azt, hogy különleges vagyok, de egyből rákontráz valami más, ami miatt ismét csak egy kis senkinek érzem magam. És itt jön képbe az önbizalom hiány!  Sokak által megvívott, vagy még harcban álló ellenség. Ez a kis szemét mumus sok fejtörést okozott már nekem, és olyan váratlan pillanatokban tud engem elkapni, mint a nyári zápor. Ez nem olyasmi, ami egyik napról a másikra megszűnne. Ez egy nagyon hosszú, fárasztó folyamat, aminek bár nem látjuk a végét, még is létezik! Én mindig is későn érő típus voltam, ami nem kifejezetten nagy baj, és úgy gondolom, hogy ezt a problémámat is az évek során fogom feldolgozni. Arra gondolok ilyenkor, hogy mások sokkal több rosszat is megéltek már, mint én. El is bújhatnék szégyenemben, hogy ilyen kis piszlicsáré dologgal jövök, mint az önbizalom hiány. Ezért is gondoltam, hogy újra neki kezdek a blognak, mert ti mindig egy pozitív visszajelzést adtok nekem, ami nagyon jól esik, és nem győzöm elégszer hálálkodni. Köszönöm!

Na de térjünk át egy kellemesebb témára, ami eléggé aktuális. Mik a terveim nyárra? Ha ezt valaki megkérdezni tőlem márciusban, elsorolom neki, mint a hétvégi bevásárló listát. Csakhogy a mostani kilátásaim kissé siralmasak az elképzeltekhez képest. Múlt héten intézkedtem munkaügyben, mert júliusra mindenképp akartam valami elfoglaltságot. Ez a hónap nálam annyira lustán szokott eltelni, hogy már vágytam egy kis kimozdulásra itthonról. Ebből az lett, hogy elment egy üzemorvoshoz, de akkor ő nem tartózkodott ott, és a segítője/helyettese pedig gyorsan írt nekem egy alkalmasságit, úgy, hogy meg sem vizsgált. Kérdezgetett ugyan, de nem vitte túlzásba, amit azért nem is bánok, mert akkor még úgy hittem, hogy ez is simán és gyorsan meg lesz, és hogy haladhatok akkor gyorsan a dologgal. Kaptam tőle beutalót a tüdőszűrőre, aminek máig nem jött meg az eredménye. Lassan azt is fel kéne keresnem, mert ez még hiányzik annak a szervezetnek, akikhez beiratkoztam nyárra. Utána pedig beszéltem a mentorokkal, és azt mondták, jelenleg nincs hely. Mikor legelőször oda mentem hozzájuk, és kérdeztem, van-e munka, még úgy volt, hogy két hely van az egyik áruházban, mint árufeltöltő. Most pedig úgy kell várni a telefont, ami szerintem eléggé gáz. Ha már egyszer azt mondták, van, akkor miért kellett belőlem ilyen hülyét csinálni? Vagy csak ennyire rossz a szervező képességük? Úgy összességében tehát várok a munkára, de ha nem lesz, most nem fogok balhét csinálni, mert annyira nem szorulok rá a pénzre. Csak úgy, mint minden diák, én is szeretnék spórolni egy s másra.

Július 19-én pedig megyünk anyával a vizes világbajnokságra. A szomszédok adták a jegyet rá, mert se ők, se a gyerekeik nem tudnak rá menni, és utána egyből ránk gondoltak. Úgyhogy életem első sporteseményét élőben fogom látni, mégpedig a műugrást! Nagyon hirdetik a tévében, szóval remélem tényleg jó lesz. Nagy esemény lesz még a júliusban unnie (Lili) esküvője, mert több százan leszünk, koreaiak és magyarok vegyesen. Kicsit tartok attól, hogy ez a két kultúra hogyan fog összetalálkozni majd a nagy napon, de biztos nem lőnek majd félre annyira. (Ha meg igen, akkor meg annak fogok örülni.) Már beszereztem a ruhát, cipőt, és táskát, ami első látásra fehérnek tűnhet, de voltaképpen ez vajszínű, ill. zavaros fehér. Vannak benne virágmotívumok is, amik kicsit feldobják a hangulatát a v kivágású ruhának. Annyira őrült azért én sem vagyok, hogy fehéret vegyek föl egy esküvőre. ^^” A nyaralással még nem tudom mi lesz, mert eredetileg úgy beszéltük meg a családdal, hogy Lengyelországba megyünk, azonban apának volt egy kisebb fajta kéz műtétje, és a júniusi hónap végét kivette táppénzbe, így nem vagyok benne biztos, elengedik-e arra a pár napra, amit kinéztem. Jobb szeretek inkább nem tervezni, mert tudom, hogy valami mindig közbe jön, és akkor meg szarul fog esni, hogy az a program éppen nem jött össze. Megpróbálok reálisan gondolkodni, így most minden erőmet és időmet, amíg nem kell mennem esetleg dolgozni, a blogolásban fogom kiélni.

Elsőre, azt hiszem, kicsit sok lett a mondandóm (látszik ez a négy hónap hiánya, egyfolytában írnék). Lehet úgy kellene kezdeni, ahogy mások szokták. „Megnyitottam, remélem tetszeni fog! Ez meg ez lesz a tartalom. Jó szórakozást, xoxo xy”. De mivel, én nem vagyok „mások”, ezért a magam hosszú monológ formájában kezdem. Aki esetleg új, és megijedt a bejegyzés hossza láttán, annak csak annyit mondanék, hogyha rám jön az öt perc és a beszélhetnék, akkor el tudok merülni témákban, de egyébként a való életben nem vagyok ennyire bőbeszédű. Ha tetszik a stílusom, maradj bátran. Én mindenkit szívesen fogadok szerény kuckómban. :) 

 
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 

Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Naptár,Design!    *****    INGYENES HOROSZKÓP ELEMZÉS, ASZTROLÓGIA OKTATÁS! CSAK REGISZTRÁLNOD KELL!    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is H&#245;s! H&#245;sregék RPG    *****    Erdõszéli tudósítónk jelenti: Marculábi cica éjszakai felfedezõútra indult! Gyertek ti is! Részletek a Mesetárban!    *****    Születési horoszkóp 1000 Ft. 3 év elõrejelzés 1000 Ft. Párkapcsolati elemzés 1000 Ft. Óriási nyári akció csak nálam!!!    *****    Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lore rajzai &#9830;Lor    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Filmek itt!    *****    Ha szeretsz filmet nézni klikk ide! Klikk klikk    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    Megújult külsõvel vár Magyarország egyetlen Olicity rajongói lapja! Mindennap friss hírek a sorozatról és a párosról!    *****    Készítsd el saját horoszkópod ingyen,csak kattints!Fantasztikus akciók a fõoldalon,ezt nem szabad kihagyni! Látogas meg!    *****    BLOG, STORYK, KRITIKÁK, BESZÁMOLÓK, KEDVENCEK, DIVAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, LAKBERENDEZÉS, MINDEN AMI EGY BLOGRA KELL!    *****    Nyári akció,minden horoszkóp megrendelés 1000 Ft. Rendelj most szeretteidnek ajándék horoszkópot.Várlak az oldalamon!    *****    Gréti. 23. ExmisszusGyakornok. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. ErikKarlsson. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Azt mondják, hogy amikor egy fõnix meghal, a hamvaiból egy sokkal szebb, sokkal erõsebb madár születik&#8230;    *****    Fantasztikus nyári akció,minden horoszkóp megrendelés 1000 Ft. Rendelj most szeretteidnek ajándékot.Várlak az oldalamon!    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    #forpony#forpony #forpony #forpony #forpony #forpony #forpony #forpony #forpony #forpony